Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - M. Kozár Mária: Anton Trstenjak útleírása a 19. század végi Vas vármegye szlovének lakta településeiről
M. KOZÁR MÁRIA ANTON TRSTENJAK ÚTLEÍRÁSA A 19. SZÁZAD VÉGI VAS VÁRMEGYE SZLOVÉNEK LAKTA TELEPÜLÉSEIRŐL Anton Trstenjak (1853-1917) ljubljanai publicista 1883-ban és 1903-ban többnyire gyalogosan, alkalomadtán hintón és szekéren járta be a történeti Vas vármegye szlovének lakta falvait, és a 20 év alatt több feljegyzést készített saját tapasztalatai és levelezései alapján a vidék társadalmáról és népi kultúrájáról. A ljubljanai Slovenska Matica kiadó az 1860-as években monográfiákat adott ki az egyes szlovén tájegységekről, és ezt a tevékenységét a század végén is folytatni kívánta a „Szlovének földje” című sorozattal. A tengermelléki tájegység monográfiája 1892-ben meg is jelent.1 Anton Trstenjak gyűjtéseiből több kisebb résztanulmányt közzétett, majd 1909-ben nyomdai kiadásra kész kéziratban összegezte kutatásai eredményeit. „A szlovének Magyarországon” című munkáját a szlovéniai Stájerország leírásával közös kötetben közölték volna, utóbbi azonban nem készült el, és miután a Slovenska Matica megszűnt az 1. világháború kitörése miatt, Trstenjak munkája kéziratban maradt. Lányának férje, dr. Albin Stele 1940-ben a Ljubljanai Egyetemi Könyvtárnak ajándékozta, ahol ma kutatható. Az ezredfordulót követően Viktor Vrbnjak maribori levéltáros készítette elő a kéziratot kiadásra, bevezetőt is írt hozzá, ám 2006. évi megjelenést, sajnos, már nem érhette meg. A forrásközléshez földrajzi és névmutatót özvegye, Metka Vrbnjak és levéltáros munkatársa, Gordana Soeveges Lipovsek készítette.2 „A szlovének Magyarországon” című írásában Anton Trstenjak kilenc fejezetben mutatja be a tájat, a településeket, a lakosságot, szokásaikat és hagyományaikat, nemzeti és vallási összetételüket, valamint a szlovén nemzetiségű jeles személyiségeket. A fejezetek címei: A szlovének lakóhelye a Mura és a Rába között - Üti jegyzetek - A falu és az otthon - Népi ételek - Népviselet - Esküvő - Temetés - Oktatás - Irodalom. A második fejezetben, az Úti jegyzetekben 25 településről ír. Felmérte a szociális helyzetet, a lakásviszonyokat, kiemeli a sajátosságokat. Különös figyelmet szentelt a szlovének, a magyarok és a németek együttélésének. Trstenjak kétszer indult útnak Krcevinából (ma: Ormoz, Szlovénia településrésze), Ljutomer melletti szülőfalujából. Az Osztrák-Magyar Monarchia osztrák részéhez tartozó szlovén Stájerország és a Magyar Királyság Vas vármegyei határát első alkalommal a Kucnica pataknál lépte át. így elsőként Pável Ágoston szülőfalujába, Vashidegkútra (ma: Cankovára, Szlovénia) érkezett, mégpedig 1883. augusztus 12-én, vasárnap. 2 hét alatt 17 települést 1 Rutar, Simon: Poknezena grófija Gorisika in Gradiscanska, Ljubljana 1892. 116 p. 2 Trstenjak, Anton: Slovenci na Ogrskem: narodopisna in knjizevna crtica. Ur. Viktor Vrbnjak. Maribor, 2006. (továbbiakban: Trstenjak, 2006.) 234 p. (Viri. Porkarijnski arhiv Maribor; 5.) 63
