Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Tilcsik György: Egy "ismeretlen" topográfiai leírás Magyarországról az 1820-as évek elejéről. Michael Kunits műve és Vas vármegyei adatai
különbségekkel azonosító - okfejtését azzal a kijelentéssel tetézi meg, hogy míg az alföldi paraszt - akinek fogalma sincs a hegyvidéki földművelők mindennapi sanyarú, fáradságos és szorgalmas munkájáról - gondtalanul él, addig a németújvári megtermeli és elfogyasztja a krumplit és hajdinát,59 miközben szemben a síkvidéken élőkkel, kénytelen eltűrni a neki szóló ótestamentumi figyelmeztetést, amely szerint: „Dm sollst im Schweisse deines Angesichts dein Brod essen."60 61 62 - pontosabban: „Im Schweiss deines Angesichts sollst du dein Brod essen - azaz: „Arcod verítékével egyed kenyeredet..." 61 Kunits visszatérve a realitások talajára, e szakasz zárásként megjegyzi, hogy a németújvári uradalomból és környékéről évente rendszeresen százak és ezrek vándorolnak el Magyarország kedvezőbb adottságú vidékeire részes aratni, csépelni és kaszálni, azaz olyan munkásoknak, akik fizetségül nem pénzt, hanem természetben a gabona bizonyos részét kapják meg. A leírás zárórésze az uradalmat 1797 és 1805 között érintő három humán-, és 1795- ben, majd pedig 1802-ben lezajlott két állatjárvány kitörésnek okairól és lefolyásáról számol be. Az előbbiek közül az első és a harmadik volt igazán veszélyes, ám szerencsére a Szalay Imre vármegyei és Frank György kerületi orvos hatékony közreműködése nyomán sikerült azokat komolyabb áldozatok nélkül lecsendesíteni. A két állatjárvány közül az első - miután a megbetegedett állatokat időben nem különítették el - Németújváron több mint 400 marhát pusztított el, míg a második során miközben Németjváron a hercegi gazdaságban csak három állat esett áldozatul, addig a grófi majorban az összes állat elpusztult. Ennek az volt az oka, hogy míg a hercegi majorban Bedőcs István tiszttartó Frank György kerületi orvossal időben szeparálta, majd kezelte az megbetegedett állatokat, a grófi majorban egyrészt nem történt meg a megbetegedett és a még egészséges állatok elkülönítése, másrészt egy felkészületlen és hozzá nem értő személyre bízták az állatok gyógyítását. Németújvári beszámolóját Kunits annak követendő példaként való megemlítésével zárja, hogy az uradalom területén részint papság, részint az uradalmi tisztviselők eredményes felvilágosító munkájának, és az orvosoknak köszönhetően a himlőoltás erősen elterjedőben van, melynek következtében a himlő elleni védekezés hatékonynak mondható.63 SZENTGOTTHÁRD64 Jóllehet az 1183-ban III. Béla által alapított szentgotthárdi ciszterci apátságról, illetőleg annak uradalmáról készült lírás második mondatában Kunits előrebocsátja, hogy nem akar hosszasan foglalkozni az apátság történetével, nem tartja magát ezen ígéretéhez, ugyanis a beszámoló csaknem teljes első felében ezt teszi. Igaz, elsősorban az 1734-től kezdődődő időszakkal foglalkozik, vagyis attól az időponttól, hogy a korábban világi papok kezére került apátság ismét a ciszterci atyáké lett, és egyszersmind betagolták azt az 59 Kunits, 1824. 168-173. p. 60 Kunits, 1824. 173. p. 61 Die Bibel oder der ganze Heilige Schrift des alten und neuen Testaments. Nach der deutschen Übersetzung dr. Marin Luthers. Frankfurt am Main, 1838. 4. p. 62 lMóz-Ter. 3:19. 63 Kunits, 1824. 173-178. p. 64 A leírást teljes szövegét magyarra fordítva lásd: Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 5. rész. A Ciszterci rend szentgotthárdi uradalma. = VHHK, 2013. 2. sz. 5-17. p. 51
