Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Feiszt György: Szakítva minden régi sablonnal. A női munkaerő megjelenése Vas vármegye közhivatalaiban a két világháború között
A nőmozgalmak vitathatatlanul nagy szerepét mutatja, hogy az 1930-as évek elejére sikerült lebontani a nők munkavállalásának jogi akadályait. A nők munkával való pénzkeresés révén megszerzett függetlensége és autonómiája, az önálló egzisztencia társadalmi megítélése már keményebb diónak bizonyult. Biztosan nem véletlen, hogy Vas vármegyében és Szombathelyen egyetlen olyan közigazgatásban dolgozó női alkalmazottat sem sikerült felkutatni, aki aktív lett volna a nőmozgalomban. Ebben egészen biztosan nagy szerepe volt Greisinger Ottóné Kerecsényi Ilonával történteknek. A Szombathelyi Polgári Leányiskola tanítónője több női egyesület tagjaként lett alapító elnöke a Szombathelyi Nőtisztviseló'k Egyesületének. A Magyarországi Tanítók Szakszervezetének bizalmiját a helyi direktórium 1919-ben iskolájának vezetésével bízta meg, és emiatt 1920-ban alig burkolt koncepciós per jellegű fegyelmi eljárás indult ellene. A fegyelmi vizsgálat irataiból egyértelműen kiérződik, hogy elsősorban a női jogok védelme érdekében kifejtett tevékenysége, nőszervezeti gyűléseken elmondott nagyhatású beszédei, és nem pedig a Tanácsköztársaság idején kapott jelentéktelen funkciója miatt indítottak ellene vizsgálatot. Az elsőfokú állásvesztés büntetését a fellebbviteli eljárás során, 1921 decemberében dorgálásra változtatták, és őt állásba visszahelyezték. Az időközben megrendült egészségű asszony visszavonult a helyi nőmozgalomból,22 és vele a női egyenjogúságért következetesen kiállók legaktívabb személyisége hagyott fel a nők jogaiért vívott harccal, amelynek nyomán az egyesület tevékenysége fokozatosan élj elentéktelenedett. 22 Musíts Jenő: Ilus néni Greisinger Ottóné emlékére. = Vasi Honismereti Közlemények, 1989. 2. sz. 54- p. 476
