Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Kelbert Krisztina: Női terek (?) egy arisztokrata leány, Erdődy Ilona grófnő 1930-as években írt naplóiban
KELBERT KRISZTINA NŐI TEREK (?) EGY ARISZTOKRATA LEÁNY, ERDŐDY ILONA GRÓFNŐ 1930-AS ÉVEKBEN ÍRT NAPLÓIBAN BEVEZETÉS Az alábbi tanulmányban egy olyan személyes természetű utazásra invitáljuk az Olvasót, amelynek során egy kamaszlányból fiatal nővé érő arisztokrata hölgy autonóm belső világába, egy lehetséges szubjektív történelembe nyerhetnek betekintést. Jelen vizsgálódás esetében - a hagyományos történetírói megközelítéstől elszakadva - nem elsősorban e női napló művelődés-, mentalitás- és társadalomtörténeti adalékait, mennyiségi mutatóit, adatrelevanciáját és dokumentaritását szeretnénk feltárni, sokkal inkább - a történeti antropológia és a mikrotörténelem bizonyos szempontjait figyelembe véve - a legújabb naplókutatási módszerekre támaszkodva1 teszünk kísérletet arra, hogy a naplóban, mint személyes jellegű társadalomtörténeti forrásban azt elemezzük, miként tapasztalta meg személyesen az író, azaz a 16-19 éves grófnő a főúri lehetőségek adta széles körben megnyíló világokat.2 Miként fogadta be és vette birtokba a rendelkezésére álló, egyre inkább táguló horizontú tereket, amelyek a vidéki kastélyoktól a nagy- és fővárosokon keresztül, egészen az európai utazások során megismert terekig gyűrűztek. Ugyanakkor azt is vizsgálni és feltárni kívánjuk, hogy a 20. század első felében nőiesnek és férfiasnak tartott sztereotip univerzumok hogy jelentek meg életében, illetőleg, hogy a naplók térviszonyulásai alapján Erdődy Ilonáról (1917-2003) kirajzolódó nőképet mennyiben tudja kiegészíteni az oral history. Ez utóbbit Erdődy Ilona grófnő hozzátartozóival - leányával, a burgenlandi Luisingben (magyar neve Lovászad, ma: Heiligenbrunn településrésze) élő Elizabeth Mensdorf-Poully grófnővel, valamint unokaöccsével, a jelenleg Münchenben élő Erdődy László gróffal - készített interjúk alapján szeretnénk elvégezni. Végezetül megvizsgáljuk, hogy a naplók és az oral history alapján az egyén élettörténetében kimutatott jellegzetességekből mi vonatkoztatható a közösség élményeire, azaz röviden összefoglaljuk, hogy mit is jelenthetett az 1930-as évek világa a magyarországi fiatal arisztokrata hölgyek számára. 1917. szeptember 10-én a Vas vármegyei Vépen, római katolikus, grófi családban látta meg a napvilágot Erdődy Ilona. Édesapja Erdődy (V.) Sándor (1865-1940) gróf, Monyorókerék (ma: Eberau, Ausztria) és Jánosháza ura, császári és királyi kamarás, 1 Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Bp., 2000. 145-160. p. 2 A nők és a tér kapcsolatának vizsgálatára lásd: Dennis, Richard: Public spaces - practised places. In: Uő.: Cities in Modernity. Representations and Productions of Metropolitan Space, 1840-1930. Cambridge, 2008. 144-178. p.; Gyáni Gábor: A városi nyilvánosság társadalomtörténete - európai perspektívák a 19. században. In: Uő.: Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten, 1870-1940. Bp., 1998. 23-50. p.; Cowman, Krista: The Battle of the Boulevards. Class, Gender and the Purpose of Public Space in Late Victorian Liverpool. In: Identities in Space. Contested Terrains in the Western City since 1850. Eds. Gunn, Simon, Morris, Robert J. Aldershot, 2001. 152-164- p. 477
