Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
A szokványosnak mondható azon kérdésre, miszerint miért igyekezett titkolni terhességét, és már nem kért senkitől segítséget, ha már reggel azt érzete, hogy hamarosan szülni fog, a leány a szokásos választ adva jelentette ki, hogy nagyon félt lakókörnyezete gúnyolódásától, de önmagát mentendő hozzátette azt is, hogy .. a váratlan szülésben kapott ijedelem közt és mintegy öntudatlanul, eszméletlenül .. ”198 ment a Perint partjára és dobta vízbe csecsemőjét. Alig 1 hét telt csak el Szalai Erzsébet kihallgatását kövezően, amikor úgy tűnt, az ügyben gyökeres fordulat történik. Április 6-án reggel ugyanis Kovács Miska és Balogh József városi kanászbojtárok, miközben a városi disznócsordát nem messze Tóth István házától, a Perint és a káposztáskertek közötti gyepen őrizték, arra lettek figyelmesek „... hogy a csordából egy disznót egy nagy csoport kerget, mire a csorda másik részén álló két pásztor gyerkőcök elkiáltották magokat, hogy gyermeket hurcolnak a disznók.’’199 A két bojtár a disznók után eredt, és utolérve őket, elvették tőlük egy élettelen fiúcsecsemó' megmarcangolt holttestét. Kovács Miksa és Balogh József körülnéztek, és a káposztáskertek mellett lévő egyik trágyakupacban találták egy kék kötényt, amelybe korábban valaki belecsavarta és a trágyába elásta kisfiút.200 Az esetet nyomban jelentették a városbírónak, aki felkérte Hinrichs Vilmost, Vas vármegye fősebészét, hogy vizsgálja meg a csecsemő holttestét. E vizsgálatra 1845. április 8-án reggel került sor. Hinrichs első megállapítása az volt, hogy a gyakorlatilag tetőtől talpig besározott, teljesen kifejlett fiú holttesten a bomlás semmiféle jelei nem látszottak, ugyanakkor a koponyatetőt betörve találta, a gyomor táján egy szaggatott sebet észlelt, amelyen keresztül a belek kifordultak. Mindezek mellett a csecsemő balkézfeje hiányzott, és a jobb kézfejez csak a bőr tartotta, továbbá több harapásnyom látszott az ágyék és a combok tájékán is. A fősebész az alapos szemrevételezés után felboncolta a holttestet, és elvégezve a tüdó'próbát, azt rögzítette, hogy a tüdők a szívvel együtt úsztak vízen. Hinrichs Vilmos összegzésképpen deklarálta, hogy a felboncolt kisgyermek jólfej- lett, egészséges csecsemő volt, aki élve született, és a testén talál sebek halála után keletkeztek. A sebész miután nem észlelte a bomlás nyomait, kijelentette, hogy a gyermek csak néhány napja, hozzátéve, hogy fulladás következtében hunyt el.201 Szalai Erzsébet letartóztatása és vallomása, illetőleg a kisgyermek holttestének megtalálása, annak helye és körülményei nyomán minden bizonnyal sokakban merült fel az a lehetőség, hogy a leány hazudott, amikor azt állította, hogy a Perintbe dobta csecsemőjét. A vármegyei fősebész szakvéleménye azonban nem igazolta ezt a gyanút, hiszen a trágyadombba beásott és disznók által április 6-án kitúrt újszülöttről azt állapította meg, hogy csupán néhány napja halt meg, míg Szalai Erzsébet március 24-én hozta világra csecsemőjét. Közben, 1845. június 1-jén Joós István németgencsi (ma: Gencsapáti) plébános kiállította Szalai Erzsébet hivatalos anyakönyvi kivonatát, amellyel igazolta, hogy a Szalai József és Farkas Anna házasságából származó Erzsébet nevű kisleány 1815. március 21198 Uo. 129 VaML Szvkt. TBp. SzE Pir. Pm. „E”. Kovács Miska és Balogh József tanúvallomása. Szombathely, 1845. június 4200 Uo. 201 VaML Szvkt. TBp. SzE Pir. Pm. „F”. Hinrichs Vilmos szakvéleménye. Szombathely, 1845. április 7. 412
