Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
én Apátiban keresztelték meg.202 Apróság ugyan, de ennek az anyakönyvi kivonatnak egy adata - nevezetesen a keresztelés napja - nem felel meg a valóságnak, miután arra ténylegesen 1815. március 28-án került sor. Az viszont már egy fontosabb kérdés, hogy senkinek nem szúrt szemet, hogy az említettek miatt kissé hibás anyakönyvi kivonat - amely Szalai Erzsébetet a ténylegesnél 1 héttel idősebbnek állította be - szerint a szolgálóleány harmadik gyermekének megszületéskor már betöltötte a 31. életévét, és nem 25 éves volt, mint ahogy azt vallomásában állította.203 Czédler Imre városi tiszti főügyész a már említett újszülött kisfiú holttestének megtalálása után és a vármegyei fősebész véleményében foglaltak ellenére is szükségesnek látta Szalai Erzsébet ismételt kihallgatását, amelyet ő maga hajtott végre június 2-án. A főügyész nem sokat teketóriázott, hanem azt követően, hogy elmondta a leánynak, hogy április 6-án nem messze Tóth István házától, a káposztáskertek mellett egy trágyadombból a disznók egy újszülött holttestét túrták ki, tényként állította, hogy ezt a csecsemőt hozta világra Szalai Erzsébet, így a leány hamisan vallotta, hogy gyermekét a Perintbe dobta. Czédler - más argumentuma nem lévén - azzal érvelt, hogy a kérdéses trágyadomb és az a hely ahol leány elmondása szerint kicsinyét a vízbe dobta, alig egy puskalövésre vannak egymástól. A leány azonban fenntartva korábbi vallomását, ismételten elmondta, hogy újszülött gyermekét az általa már megmutatott helyen a megáradt Perintbe dobta. A városi ügyész ekkor azzal hozakodott elő, hogy a leány lakótársai előtt mindvégig titkolta terhességét, ami ékes bizonyítéka rossz és gonosz szándékának, és azzal vádolta őt, hogy az általa világra hozott csecsemő nem 6 hónapra született, másrészt pedig a trágyában megtalált jólfej lett és érett gyermeket ö szülte. Szalai Erzsébet határozottan visszautasította e vádakat, és kijelentette, hogy az ő gyermeke koraszülött, fejletlen és kisméretű csecsemő volt.204 Ahhoz, hogy a Szalai Erzsébet elleni büntetőper megkezdődhessen, rögzíteni kellett a számbajöhető tanúk vallomásait. 1845. június 3-án Gyergyán Pál vargamester, valamint Csacsinovics István, Magyar János és Magyar Jánosné Bodovics Erzsébet tett vallomást,205 másnap pedig Fischer Ferenc seb- és szülészorvos megvizsgálta Szalai Erzsébetet, azt megállapítandó, hogy sújtható-e testi fenyítéssel. A szakvélemény ezt a leány beteges állapota, nevezetesen méhének előreesése miatt kizárta.206 Másnap, vagyis 1845. június 4-én rögzítették Kovács Miska és Balogh József ka- nászboj tárok vallomását,207 és még ezen a napon bírái elé állt Szalai Erzsébet. Szombathely Város Büntetőtörvényszéke - amelyben Szabó Sándor, szombathelyi uradalmi ügyvéd elnöklete mellett a Szombathely város bírája és öt belsőtanácsosa fog202 VaML Szvkt. TBp. SzE Pir. Pm. „G”. Joós István által kiállított hivatalos anyakönyvi kivonat. Németgencs, 1845. június 1. 203 VaML Mft. Németgencs, r. k. kér. akv. 204 VaML Szvkt. TBp. SzE Pir. Pm. „B”. Szalai Erzsébet vallomása. Szombathely, 1845. június 2. 205 VaML Szvkt. TBp. SzE Pir. Pm. „C”. Gergyán Pál tanúvallomása. Szombathely, 1845. június 3., „D”. Csacsinovics István, Magyar János és Magyar Jánosné Bodovics Erzsébet tanúvallomása. Szombathely, 1845. június 3. 206 VaML Szvkt. TBp. SzE Pir. Pm. „H”. Fischer Ferenc szakvéleménye. Szombathely, 1845. június 3. 207 VaML Szvkt. TBp. SzE Pir. Pm. „E”. Kovács Miska és Balogh József tanúvallomása. Szombathely, 1845. június 4. 413
