Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
7. kép Biácsi Antal háza - Nagykar utca (Kataszteri térkép 760-766. psz■ - 225. hsz.) ma: Magyar László utca 2. (A Péterfy Sándor Középiskolai Diákotthon) helyet, ahol gyermekét a vízbe dobta, végül pedig a leányt a Turkovics János városbíró elé vezették, aki intézkedett Szalai Erzsébet letartóztatásáról és börtönbe záráról.194 A leányt 3 nappal később, március 30-án hallgatta ki Horváth Boldizsár, külső' tanácsos, mezei rendőrkapitány. Ennek során Szalai Erzsébet - aki szemrebbenés nélkül vallotta magát 25 évesnek, jóllehet 2 nappal korábban betöltötte a 30-at - lényegében nem tagadta, hogy újszülött gyermekét a Perintbe dobta, ugyanakkor azonban vallomása során többször is azt igyekezett bizonygatni, hogy az koraszülötten és kis súllyal, végső soron fejletlenül, és halva jött a világra. Ennek mintegy igazolásául, többek között azt állította, hogy 1844-ben Szent Márton napja előtt 1 hónappal, azaz október 11. táján esett teherbe, gyermeke a fekete hétfőn - amely 1845-ben, miután Húsvét vasárnap március 23-ra, fekete vasárnap március 9-re esett -, azaz március 3-án mozdult meg méhében. Gyermeke idő előtti megszülését a leány egyrészt annak tulajdonította, hogy Polgár Józsefnével március 14-én történt összetűzésével, amelynek során az asszony az utcán féltékenységből úgy arcul csapta őt, hogy eleredt az orra vére, és az orrvérzés a szülés bekövetkezéséig naponta ismétlődött,195 másrészt pedig azzal magyarázta, hogy húsvéthétfőn reggel Nagy Antal házánál a amikor a répáshordóról leemelte a követ, „... mint az hasamhoz szorítottam, bennem roppanás történt, mit nagy fájdalmak követtek, és kezemmel magam tapogatván, észrevettem, hogy a gyermek bennem leesett.”196 Ugyanakkor Szalai Erzsébet a szükségből erényt igyekezve kovácsolni, ügyesen és ravaszul kihasználva azt, hogy korábban már két gyermeket szült, arra hivatkozott, hogy nem akarta gyermekét elpusztítani, hiszen a kettő mellett a harmadikat is fel tudta volna nevelni. Az már egy másik kérdés, hogy éppen ő mondta el a kihallgatáson, hogy egyik gyermekét sem tudta eltartani, így azokat mások nevelték.197 194 VaML Szvkt. TBp. SzE Pir. Pm. „C”. Gergyán Pál tanúvallomása. Szombathely, 1845. június 3. 195 VaML Szvkt. TBp. SzE Pir. Pm. „A”. Szalai Erzsébet vallomása. Szombathely, 1845. március 30. 196 Uo. 197 Uo. 411
