Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
megígértették Czelinger Máriával, hogy a halott gyermeket hivatalos helyen mutassa be, és gondoskodjon eltemetéséről. Köllisz Andrásné és Köllisz Barbara vallomásuk végén kijelentették, hogy - jóllehet a szolgálóleány nagyjából 3 hétig lakott náluk - soha sem tapasztalták, hogy bármilyen módon elő akarta volna segíteni a szülés megindulását.175 Schechtel Jakabné leányait, Katalint és Jozefát is július 26-án hallgatták ki, ugyancsak együtt. Közös vallomásukban egyrészt elmondták, hogy Czelinger Máriának június 26-án Szeifert Mátyás szűcsmester feleségének ajánlására adtak ki egy szobát, és közölték azt is, hogy a szolgálóleány az azt követő 3 napot Köllisz Borbálával és egy ismeretlen asztaloslegénnyel töltötte, mégpedig feltűnően jó hangulatban. Ugyancsak beszámoltak arról is, hogy gyanússá vált számukra, hogy Czelinger Mária szobájának ablakát folyamatosan zárva tartotta, és ezért - amikor a leány június 30-án eltávozott a házból - átkutatták a szobáját, amelynek során meglelték és felnyitották a kisfiú holttestét tartalmazó skatulyát, és e fejleményről előbb szomszédjaikat, majd a városi hatóságot is értesítették. Schechtel Katalin és Jozefa vallomásuk zárásaként kijelentették, hogy a kisfiú megszületésének körülményeiről semmit nem tudnak.176 3 nappal később, július 29-én pedig Kovács János sebész írásba foglalta a június 27- én halvaszületett fiú csecsemő holttestének június 30-án végrehajtott szemrevételezéséről, és édesanyja ugyanaznap történt megvizsgálásáról szóló szakvéleményét. Ebben a sebész egyfelől rögzítette, hogy a magzat nagyjából 5 hónapos korú és fejlettségű lehetett, másfelől kijelentette, hogy nem talált semmiféle arra utaló nyomot, hogy a szolgálóleány bármi módon is elő akarta volna segíteni terhessége megszakadását, és lehetséges, hogy a szülés a Czelinger Mária által elmondott ok, vagyis a már említett asztal megemelése miatti túlzott erőfeszítés következtében indul meg.177 2 nappal később Tuska Vencel vargamester - akinek felesége bába volt -Irilinger Károly, Szombathely város kancellistája előtt nyilatkozatott tett. Ebben a varga kijelentette, hogy június 26-án reggel megjelent nála Czelinger Mária, és neje után érdeklődött, ám miután ő közölte vele, hogy a bába Stájerországban tartózkodik, a leány anélkül távozott, hogy jövetelének okáról neki bármit is mondott volna.178 Még ugyanezen a napon, tehát 1830. július 31-én Szombathely Város Büntetőtörvényszéke előtt megkezdődött a Czelinger Mária elleni per. A hat tagból álló bíró testületben az elnök, Kalchbrenner József ügyvéd mellett, Szombathely város bírája és négy belsőtanácsosa foglalt helyet. A Gazsi Éva ellen közel 5 hónappal korábban lefolytatott perrel megegyezően, a vád feladatait Szabó Sándor városi ügyész látta el, míg a védőügyvéd teendőit Szenczy Imre városi alügyész végezte.179 A per kezdetén - a szokásos módon - a felperes fejthette ki álláspontját. Szabó Sándor feltűnően rövid beszéde elején azzal vádolta meg Czelinger Máriát, hogy a házasságon kívül folytatott szexuális kapcsolat nyomán másállapotba került leány terhességének eltitkolá175 VaML Szvkt. TBp. CzM Pír. Pm. Köllisz Andrásné Reimond Anna és Kamper Jánosné Köllisz Borbála vallomása. Szombathely, 1830. július 26. 176 VaML Szvkt. TBp. CzM Pir. Pm. „C” Schechtel Katalin és Schechtel Jozefa vallomása, Szombathely, 1830. július 26. 177 VaML Szvkt. TBp. CzM Pir. Pm. „B” Kovács János szakvéleménye. Szombathely, 1830. július 29. 178 VaML Szvkt. TBp. CzM Pir. Pm. Tuska Vencel vallomása. Szombathely, 1830. július 31. 179 VaML Szvkt. TBp. CzM Pir. Perjegyzőkönyv (továbbiakban: Pjkv.) 1830. július 31. 407
