Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
TILCSIK GYÖRGY „... TULAJDON MAGZATJÁNAK VAKMERŐ GYILKOSÁVÁ LETT...”- CSECSEMŐGYILKOS ANYÁK SZOMBATHELY VÁROS TÖRVÉNYSZÉKE ELŐTT A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Társadalom- és jogtörténeti evidencia, hogy egy másik ember életének kioltása, azaz a szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett emberölés - kevéssé jogi ízű kifejezéssel élve: a gyilkosság - megítélése mindig eró's függvénye volt az aktuális történelmi, politikai és társadalmi viszonyoknak, ennélfogva annak elbírálása a társadalomfejlődés különböző szakaszait tekintve meglehetősen széles határok között mozgott. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy az emberiség története során az emberölés mint tett vagy bűntett egyéni/kisközösségi, valamint állami/társadalmi megítélése gyakorta igencsak eltért egymástól. E nagy különbség Európában a feudalizmus kialakulása és megszilárdulása illetőleg a kereszténység elterjedés nyomán jelentősen mérséklődött ugyan, de a felvilágosodás eszméinek megjelenése és meggyökeresedése előtt, továbbá azokon a területeken ahol utóbbi nem következett be, nem szűnt meg teljesen. Ugyanakkor az is - első hallásra ugyan meglepőnek tűnő, ám alaposabb mérlegelés után könnyen belátható - tény, hogy az élet elleni bűncselekmények között a gyermekgyilkosság társadalmi és büntetőjogi megítélése változott a legszélsőségesebb mértékben. Míg ugyanis Európában a csecsemőgyilkosság ma is, de már hosszú évszázadok óta a legnagyobb felháborodást és ellenérzést kiváltó, egyúttal rendkívül súlyosan büntetett cselekmények közé tartozik, addig ismerünk olyan történelmi korszakokat és társadalmakat, amikor az a köz érdekét szolgáló cselekednek számított. Gondoljunk a valamilyen fogyatékkal született vagy bármely okból életképtelennek tűnő gyermekek megölésének társadalmilag elfogadott szokására, vagy éppen arra, hogy az újszülöttek elpusztítása a népszaporulat szabályozásának elterjedt és jól bevált módszerének számított.1 A CSECSEMŐGYILKOSSÁG JOGI MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON A 16. SZÁZAD ELEJÉTŐL 1848-IG A gyermekgyilkosságot (infanticidium) - azaz az újszülöttnek a szülés közben vagy közvetlenül azt követően az anya vagy valamely más személy által történő szándékos megölését 1 Kovács Gyula: Az anyák által az újszülöttek sérelmére elkövetett ölési cselekmények büntetőjogi szabályozása. Tanulmány az Ügyészek Országos Egyesülete és a legfőbb ügyész által - Kozma Sándor emlékére - hirdetett tudományos pályázatra. = ORFK Tájékoztató, 2001. 2. sz. A publikációt lásd: http://5mp.eu/ fajlok/kgyula/az_anyak_altal..._%28olvashato%29_www.5mp.eu_.pdf (Megtekintve: 2014- november 7.) 5-6. p.; Uő.: Az újszülött megölésének hatályon kívül helyezése, avagy a ló túlsó oldalára történő átesés tipikus története. = Collega, 2004. 1. sz. A publikációt lásd: http://5mp.eu/fajlok/kgyula/az_ujszulott_ megolesenek_hatalyon.._www.5mp.eu_.pdf (Megtekintve: 2014. november 7.) 2-3. p.; Raskó Gabriella: A női bűnözés. Bp., 1978. (továbbiakban: Raskó, 1978.) 95-96. p. 369
