Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Bariska István: Nőalakok a 16. századi Kőszegen
Kamara, továbbá annak biztosi intézménye a per során sorra csődöt mondtak. Nádasdyné egyszerűen nem volt tekintettel a bécsi kormányszervekre, kifejezetten rosszhiszeműen kezelte az azoktól érkezett utasításokat, intéseket, sőt a zálogszerződés egyetlen pontját tartotta be: a zálogösszeg befizetését. E szerződések általában 6%-os hasznot engedtek meg a különböző haszonvételek és bérletek hasznosításában, ám esetben nem ez történt. Nádasdyné Choron Margit a maga jövedelemmaximalizálási törekvéseivel nem állt egyedül kora zálog- és földbirtokosai között. Öntörvényű, a perbeli eljárásban megbízhatatlan és következetlen volt, aki nem csak embereit, hanem fiait is erőszakra buzdította. 1587. június 26-án az idősebb fiú, Nádasdy Tamás lefogatta az egyik kőszegi patkolókovácsát, mert az éjnek idején nem volt hajlandó lovait megpatkolni.45 1593 augusztusában Nádasdy Tamást és Lászlót, valamint embereit arra biztatta, hogy fegyveresen törjenek a kőszegi szőlőkre, gyümölcsösökre, illetőleg a velük szembenálló polgárokra.46 A kormányszéknek külön parancsot kellett kiadni, hogy a szüret előtt ne tegyék tönkre a kőszegi termést.47 1595-re annyira elmérgesedett a helyzet, hogy a városiak zendülésre készültek a kőszegi úrnő és várnépe ellen.48 1601 júliusában Nádasdy László is idézést kapott, amikor anyját a kőszegi bíró elleni erőszaktétel miatt bepanaszolták az Alsó- ausztriai Kormányszék előtt.49 Nádasdy Lászlót azzal vádolták, hogy egy éjszaka a kőszegi bíró és a tanácstagok házainak ablakait verette be. Nádasdy anyja jólbevált módszeréhez folyamodott: halasztást kért arra való hivatkozással, hogy hadba kell vonulnia.50 Az 1597. évi 32. törvénycikkely a következőket tartalmazza: „Nádasdy Kristóf özvegye úrasszonya, jóllehet, hogy a rendek az ő különböző' erőszakosságait már többször tárgyalták és előterjesztették, sőt azokra nézve külön törvénycikkelyt alkottak is, mindazonáltal Vas és Sopron vármegyéket még most sem szűnt meg háborgatni."51 A vármegyék panaszára Nádasdy a szokásos módon válaszolta, hogy őfelségét „nem jól és nem igazságosan”52 tájékoztatták. Ha a kőszegi ügyek miatt valakiben felmerült volna Nádasdyné Choron Margit rosszhiszeműsége, azt a diéta ekkor megerősítette. Császárellenességét politikai szembenállása ellenére is álcának minősíthetjük, és az önkényeskedő, alattvalóival, vármegyei és városi szomszédaival mindig perben és haragban álló, rendszeresen erőszakot alkalmazó úrnő képén aló. század végére végképp nem lehetett változtatni. Nádasdyné - aki ezt nem is óhajtotta - és családja nem csak élt, hanem vissza is élt a magyar nemesi szabadságjoggal, és ezzel a vármegye rosszallását is kivívták. A GYŐRI EGYHÁZMEGYE TIZEDBÉRLETE, 1589-1600 Amikor az özvegy Nádasdyné 1593-ban bérbe vette a győri püspökség kőszegi tizedét, a kőszegi tiszttartó, Georg Ernst azonnal ellenőriztette az extraneus nemesek, többek közt a Nyugat-Magyarországon zálogos Königsberg, Puchheim, Rotaller és Teuffenbach csa45 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1587. június 26. 46 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1593. augusztus 30. 51 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1593. szeptember 6. 48 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1595. február [nap nélkül]. 49 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1601. július 27. 50 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1601. augusztus 29., valamint Bécs, 1601. szeptember 10. 51 Magyar Törvénytár. 1526-1608. évi törvényezikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1899. 822-828. p. 52 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1601. november 28. 367
