Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Bariska István: Nőalakok a 16. századi Kőszegen
Nádasdyné éppen ezt támadta meg. A vita még 1600-ban is tartott,35 és a csaknem másfél évtizedes presztízsharc igazolja, hogy Nádasdyné mindenekelőtt olyan földesúr volt, aki a magyar nemesi szabadság jegyében követelt szabad ispánságot, minthogy az Alsó-ausztriai Kormányszék Kőszegen keresztül ezt meg akarta akadályozni, és apja nyomdokait követve, teljességgel szembefordult a bécsi udvarral. Nádasdyné személyében nincs tehát császárellenes, magyar nagyasszony minta, egyszerűen csak a magyar nemesi szokásjog-követése történt. Az már más kérdés, hogy a bécsi udvar szinte tehetetlenül követte az eseményeket, és lényegében nem talált eszközt a kőszegi úrnővel szemben. A VÁROSI VAS ARVAM SORSA, 1589-1597 A földesúr-alattvaló viszonyt meghatározó magatartásminta a vámvitában is pontosan nyomon követhető. Az 1589. október 24-én kelt dokumentum szerint a kőszegi vám Nádasdyné kezében volt,36 és azt Kőszeg évi 90 aranyforintért bérbe vette. Arra nincs adatunk, hogy a város vámja mikor került az uradalomhoz. A vásárvám eredetileg királyi jövedelem volt, földesúri vagy városi kezelésbevétele a középkorban ment végbe, és a kisebb királyi haszonvételek közé tartozott. Elvileg tehát annak nem volt akadálya annak, hogy az Alsó-ausztriai Kamara a kőszegi vásárvámot is az uradalomnak adja. A bérlet viszonylag hosszútávra, 5 esztendőre szólt, hiszen Kőszeg 2 év múltán azzal vádolta Nádasdyné Choron Margitot a kormányszéknél, hogy az úrnő ezt a szerződést felrúgta. A város nem csak azt sérelmezte, hogy az uradalom minden évben jelentősen megemelte a vásárvám bérletét, hanem joggal tartott attól is, hogy emiatt a kereskedők végkép elkerülik Kőszeget.37 1590 októberében már 100 aranyforintról szólnak a források.38 Nádasdyné korábban azzal érvelt, hogy Kőszegnek az 1572. évi élelmiszervám-rendelet szerint kell vámot fizetni,39 és azt is a város szemére hányta, hogy idegenben halakat vásárolnak fel, de a haláruk után nem akarták befizetni a vámilletéket. A döntő fordulat akkor állt be, amikor a várúrnő bejelentette, hogy az ügyet kizárólag peres úton hajlandó tisztázni.40 Az vámbérlet miatt még 1593-ban is folyt a per. Nádasdyné nem véletlenül vitte kormányszéki bírói fórum elé az ügyet, ugyanis azzal számolt, hogy minden eszközzel elhúzhatja a megoldást, sőt Szkárosy János udvarbírót sem fogta vissza az erőszaktól.41 O maga és emberei nem jelentek meg a kitűzött tárgyalási napokon: mindenféle ürügygyei perhalasztást kért, hogy azután újra távol maradjon.42 Nem vette át idézéseket, és hagyta, hogy Kőszeg képviselői felesleges költségekbe verjék magukat egy-egy bécsi utazással.43 Időközben még II. Rudolf felszólításának sem tett eleget, aki többek között arra intette, hogy fogja vissza udvarbíráját az erőszaktól.44 A kőszegi vár úrnője jól számított: II. Rudolf prágai udvara messze volt, a Kőszeg felett igazgatási és igazságszolgáltatási felügyeletet ellátó Alsó-ausztriai Kormányszék és 35 VaMLKFL Act. Mise. Locsmánd, 1600. január 18. 36 VaMLKFL Act. Mise. Kőszeg, 1589. október 2437 VaMLKFL Act. Mise. Kőszeg, 1591. október 10. után. 38 Uo.; VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1591. augusztus 29. előtt. 39 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1590. augusztus 17. 40 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1591. június 28. 41 VaMLKFL Act. Mise. Kőszeg, 1591. október 10. után. 42 Uo. 43 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1591. október 2. 44 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1591. december 11. 366
