Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Bariska István: Nőalakok a 16. századi Kőszegen
azaz elfogandó személynek nyilvánították, másrészt a falvak és városok „szemtanúit” tanúértékük szerint felhatalmazták, hogy a vádlottat megfoghassák, Csepreg, Kőszeg, Rohonc és Szombathely küldött bíráit pedig az ügyben döntési jogkörrel ruházták fel. Ezt az ítéleti esküt gyűrűs pecsétjükkel megeró'sítette a férj Markó Bálint, Margit két sógora Georg Moser és Forintos Mátyás kőszegi polgárok, továbbá két vér szerinti rokona, Hemma István doroszlói bírói és Pálfa Vince. A kör bezárult. Markóné kínvallatásának két kitétele alapján a küldött bírótársak előtt ítélet született. Az alsó-ausztriai minták alapján átvett „Urfecht”-formula keretében a vádlottnak a saját szavaival kellett elismerni, hogy boszorkányság és a testületet káromló szavai miatt került a büntetőpad- ra, és lényegében férje, három gyermeke, az egész rokonság és jóakarói gyámsága alá helyezték. Azzal azonban, hogy nekik szavatolni kellett, hogy a vádlott nem sérti meg esküjét, ellenkező esetben azonos felelősséggel tartoznak vele. Végül azzal a kitétellel, ha faluhelyen és városon egy illetve két szem- és fültanú tetten érné, a küldött bíróság a vérbíróság jogával dönthet életéről.18 A teljes kiszolgáltatottság körülírása ez, az áldozattá válás minősített esete, valójában egy kőszegi polgár, Jacob Jädtl feljelentése és a bíróság megsértése alapján. Markó Bálint neve 1532-ben ott olvasható a 12 esküdt tanácsnok között.19 Az 1570. évi telekkönyvbe a Felsőkapu tőszomszédságában vették fel Markó István házát,20 1555 júliusában pedig ez a Markó István leánytestvérével, Margittal együtt egy kölcsönügyletben tűnt fel először.21 Ez a Margit név sokatmondó ezen a helyen, hiszen lehet, hogy Markó Bálintné Forintos Margit gyerekeiről van szó, azokról, akik szerepeltek édesanyjuk esküszövegében. A lehetőség fennáll, de nem bizonyítható, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az 1561. évi perben szereplő sógora, Forintos Mátyás is Margit sorsára jutott, és az is tény, Forintos Mátyás egy, a kőszegi hatalomváltást jelképező per áldozata lett, ugyanakkor sógornőjével 1539-ben történt eseményeket most már örök homály fedi. NÁDASDYNÉ CHORON MARGIT AZ ÁFDOZATSZEDŐ A 16. századi kőszegi források egyik különös szereplője Nádasdy Kristófné, született Choron Margit (?-1609). Amikor a kőszegi uradalom zálogát végül neki ítélték, férje - akivel 1563-ban kötött házasságot - Nádasdy Kristóf (1-1570?), Nádasdy Tamás (1498-1562) nádor testvéröccse, már nem volt az élők sorában.22 Nádasdy Kristófról az eddig ismert utolsó adat 1576-ból származik, amikor egy dénesfai birtokrészhez jutott.23 Choron Margit apja, devecseri Choron János (?— 1584) 1576 és 1584 között bírta Kőszeg zálogát, mégpedig a magyar rendi usus szerint. Ez a magyarázata annak, hogy nagyon nehezen törődött bele abba, hogy Kőszeg 1572-ben megváltotta önállóságát és alsó-auszt18 Uo. „sollichs auff dem Feld mit ainer Person vnnd in Stätten vnnd Fleken zwaien Personen aujf mich bezeugt vnnd warhafftiklich erfunden würde" 19 Pangratz Swankier, Kőszeg város jegyzőjének leírása a város ostromáról. In: Kőszeg ostromának emlékezete. Vál., szerk., bev. Bariska István. Bp., 1982. 43. p. 20 VaML KFL Kőszeg Város Telekkönyvi Hivatalának iratai. Telekkönyvi iratok. Grundbuch, 1570. 31. 2Í VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1555. július 18. 22 Gmoser, Elisabeth: Geschichte der Herrschaft Güns als kaiserliches Kammergut unter österreichischer Verwaltung 1491-1647. Eisenstadt, 2002. (továbbiakban: Gmoser, 2002.) 288. p. (Burgenländische Forschungen; 86.) 23 www.kastelyok-utazas.hu 362
