Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Bariska István: Nőalakok a 16. századi Kőszegen

riai kamarai zálogváros lett. Choron János is Hans von Weispriach veje volt, miként Christoph Teufel, aki 1547 és 1556 között tartotta a kezében Kőszeg és az uradalom zálogát.24 A Weispriach-Teufel-Choron rokonság fontos szerepet játszott az elzálogosított uradalmakban. Hans von Weispriach a kaboldi záloguradalmat 1563-ban átengedte Choron Jánosnak, mégpedig nem jószántából, hiszen az Alsó-ausztriai Kamara kifogást emelt ellene mivel nem fizette a Landsteuert, az alsó-ausztriai nemesekre kivetett tartományi adót.25 A helyzetet csak bonyolította, hogy Choron magyar nemes volt, hiszen az osztrák rendek kifejezetten azt szorgalmazták, hogy az alsó-ausztriai kamara ne magyar országos rendeknek adja ki a nyugat-magyarországi zálogokat. A konfliktus ekkor mindenekelőtt gazdasági természetűnek tűnt, az osztrák rendek ugyanis így akarták gátolni a nyugat-magyarországi magyar zálogbirtokosok kereskedelmének szabadságát.26

AZ ÖRÖKSÉG FELOSZTÁSA A KÉT CHORON-LEÁNY KÖZÖTT. ÉRDEKELLENTÉTEK

Choron János halála után két leánya, Nádasdy Kristófné Choron Margit és Balassa Istvánná Choron Anna versengtek az apai zálogörökségért. Az Alsó-ausztriai Kamara is húzta-halasztotta az ügy lezárását, mert zálogügyben nem akart kedvezni a magyar nemességnek. Ernő főherceg (1553-1595) főherceg abszurd módon 1585-ben még magának Kőszeg városának is felajánlotta az uradalom zálogát,27 amely ajánlatot a város visz- szautasított. Végül az udvar engedett, és 1586 augusztusában a Choron-leányok Kabold (ma: Kobersdorf, Ausztria) és Kőszeg közös zálogbirtokosságát megszüntették, Kőszeget pedig bizonyos összegek tranzakciójával Nádasdynának hagyták.28 Nádasdynénak az időközben inflálódott zálogösszeg felárát be kellett fizetnie az udvarba, amely összeg 1586-ban már 20.000 aranyforinttal több volt, mint amikor apja átvette a kőszegi zálogbirtokot, hiszen II. Rudolf (1552-1612) 80.000-et követelt a zálogért,29 ugyanakkor a Kabold bárónője címet megtartotta.30 Nádasdy földesúri zálogbirtoklásának előzményei valójában érdekkonfliktusok sokaságát takarja: az udvar és az osztrák rendek, az udvar és a magyar rendek, az udvar és Kőszeg városa, az osztrák és a magyar rendek, továbbá a családi szövetség tagjai közötti érdekellentéteket, nem kevéssé pedig a Choron János-féle földesúri hatalomgyakorlás mintáját, amelynek Kőszegen leánya, Choron Margit tökéletes folytatója lett. Nádasdy Kristóftól két fia született: Tamás (1566-1620) és László.

Nádasdy Kristófné 1586 és 1609 között gyakorolta a kőszegi uradalom zálogjogát, de kezdettől fogva fiával, Nádasdy II. Tamással. Személyiségét elsősorban azért nem könnyű meghatározni, mert rendre el kell választani a korabeli földesúri gyakorlat mindennapjától vagy túlkapásaitól. Úgy véljük, hogy a bécsi udvar a maga szempontjából re24 Bariska, 2007. 45. p.

25 Bariska István: Történeti kérdések a 16. századi Nyugat-Magyarországon. In: Nádasdy Tamás, 1498-1562.

Tudományos emlékülés. Sárvár, 1998. szeptember 10-11. Szerk. Söptei István. Szombathely-Sárvár, 1999.

(továbbiakban: Bariska, 1999.) 74- p. (Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai; 3.)

26 Bariska, 1999. 75. p.

27 Gmoser, 2002. 289. p.

28 Gmoser, 2002. 291. p.

29 VaML KFL Act. Mise. Becs, 1586. július 11.

30 Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés. = Századok, 2010. 4. sz. (továbbiakban: Bariska,

2010.) 628. p.

363