Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Tilcsik György: Szex és gyermekáldás Szombathely mezőváros börtönében az 1840-es évek elején avagy egy törvénytelen leány világrajöttének rövid, ám felettébb tanulságos története

Frühwirthné - az ő és a vádlott vallomása közötti eltérés, valamint gyanúsnak tűnő viselkedése ellenére - szabadon távozott. A magyar igazság- - vagy ha úgy tetszik, jogszolgáltatás - malmai 170 évvel ezelőtt igencsak lassacskán őröltek, amit egyértelműen igazol, hogy a Sőbér Juli elleni per kö­vetező eseményére csak az első tárgyalási nap után több mint negyed évvel, nevezetesen 1840. augusztus 28-án került sor, amely napon előbb a szolgálóleányt, majd Frühwirth Györgynét hallgatta ki Peczely Ferenc városi alügyész. Az ennek során Sőbér Julihoz intézett első kérdés arra irányult, hogy meglátása sze­rint mi az oka az ő és Frühwirthné szembestésekor tapasztalt ellentmondásnak. A leány kijelentette, hogy valójában nincs ellentmondás kettőjük állítása szerint, mivel ő a már bevallott 2 köböl búza mellett további 2 köböl rozsot is eltulajdonított Kleiner Alajostól, a szőlősi molnártól, és azt is Frühwirthné vette meg tőle, mégpedig köblönként 3 vál­tóforint 45 krajcárért. Ugyanakkor hozzátette, hogy az egyik köböl rozst árát az asszony maga, a másikat azonban a férje fizette ki neki, bár ő csak előbbivel tárgyalt a vásárlásról. A következő kérdésre válaszolva a szolgálóleány közölte, hogy a mindösszesen 4 köböl gabonát 1839 karácsonya és nagyjából 1840. február 10. között köblönként, azaz négy részletben adta el Frühwirthnének. A városi alügyész ezután azt kérdezte a vádlottól, hogy a szőlősi malomból történt lopásokat egyedül követte-e el, és abban nem volt-e segítségére Frühwirthné, illetőleg, hogy az asszony tudott-e dologról. Sőbér Juli elmondta, hogy a gabonát minden alkalommal egyedül hozta el, bár azt is hozzátette, hogy amikor az első lopás után a szőlősi malomból hazafelé tartott, egy szűrt viselő, magas emberrel találkozott, akiről azt hitte, hogy Frühwirth György, ám az eső és a sötétség miatt nem ismerte fel a kéréses személyt. Peczely Ferenc ezután kérdőre vonta a vádlottat, hogy a Frühwirthnével történt szembesítésekor miért nem tett említést a 2 köböl rozs ellopásáról is. Sőbér Juli ezt azzal magyarázta, hogy miután a szembesítéskor az ő és Frühwirthné vallomása kö­zött ellentmondás adódott, az asszony már a tárgyalóteremben, majd pedig az onnan való kiküldésüket követően a folyosón szemével jelezte neki, hogy ne mondjon többet annál, mint ami már elhangzott. A hozzáintézett utolsó kérdésre, amely szerint milyen magyará­zattal szolgált Frühwirthnének a gabona eredetéről, a szolgálóleány azt vallotta, hogy az asszonnyal ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy azt a Surányban lakó testvérétől kapta, aki erre úgy reagált, hogy más alkalmakkor is kész gabonát vásárolni tőle.18 Frühwirth Györgyné kihallgatása személyes adatainak rögzítésével kezdődött, amelynek alapján elmondható, hogy a római katolikus vallású hölgy 27 évvel korábban Peresztegi Borbálként látta meg a napvilágot,19 és férje cenzualista, azaz nem úrbéres földet bérlő,20 ugyanakkor polgárjoggal nem, de saját tulajdonú házzal rendelkező város­lakó volt Szombathelyen.21 18 VaML Szvkt. TBp. fasc. 6. nr. 110. Pír. Pm. „C”. Sőbér Juli vallomása. Szombathely, 1840. augusztus 28. 19 Peresztegi Borbála - aki ezek szerint 1813 táján született - kihallgatása során nem rögzítették születési helyét, így az asszony születési dátumát nem tudjuk közölni. 20 A cenzualitásra és a cenzualistákra lásd: Varga János-. A jobbágyi földbirtoklás^típusai és problémái, 1767— 1849. Bp., 1967. 104-107. p. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat; 41.) 21 VaML Szombathely város adópénztárának iratai. Adóösszeírások, 1831., 1832., 1833., 1834-, 1836., 1837., 1838., 1839., 1840., 1841., 1842., 1846., 1848. 303

Next

/
Thumbnails
Contents