Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Tilcsik György: Szex és gyermekáldás Szombathely mezőváros börtönében az 1840-es évek elején avagy egy törvénytelen leány világrajöttének rövid, ám felettébb tanulságos története

A városi alügyész - hasonló kihallgatási taktikát alkalmazva mint Sőbér Julinál - azonnal a kettőjük szembesítésekor tapasztalt ellentmondásra kérdezett rá Frühwirth- nénál is, amikor azt tudakolta, hogy búzát vagy rozsot vásárolt a vádlottól. Az asszony egyrészt elmondta, hogy ő valójában 2 köböl búzát és 2 köböl rozsot vett a szolgálóleány­tól, mégpedig mindkét gabonaféleségből 1-1 köblöt zsák nélkül, illetőleg zsákkal együtt, másrész azt is előadta, hogy mindkét köböl rozsot farsang idején, Júlia nap, azaz február 16. tájékán vásárolta, egyiket 4 váltóforint 15, a másikat pedig 3 váltóforint 45 krajcá­rért, és - jóllehet a városi alügyész nem kérdezett rá - gyorsan hozzáfűzte, hogy nem volt tudomása arról, hogy a 4 köböl gabona lopásból származik, mivel Sőbér Juli őt úgy tá­jékoztatta, hogy azokat Surányban élő testvérétől kapta. Ezt követően Peczely alügyész azt a logikus kérdést tette fel Frühwirthnének, hogy ha ez így történt, akkor a május 22-én lezajlott szembesítéskor miért nyilatkozott úgy, hogy ő csak 2 köböl rozsot vásárolt a leánytól. Nem túl meggyőző válaszában az asszony zavarára és feledékenységére való hivatkozással igyekezett - nyilván nem sok sikerrel - magyarázni, hogy a szembesítéskor miért nem tett említést a 2 köböl búza megvásárlásáról. A kihallgatás során az alügyész természetesen szóba hozta a Sőbér Juli vallomása szerint szembesítésükkor Frühwirth Györgyné által szemmel tett jelzéseket. Utóbbi egy­értelműen tagadta, hogy ily módon akarta volna befolyásolni a vádlottat, sőt kijelen­tette, hogy a dolog éppen fordítva történt, bár ő nem tudta mire vélni a szolgálóleány e tekintetben tanúsított viselkedését. Minden bizonnyal az asszony szavahihetőségét akarta próbára tenni Peczely Ferenc, amikor a Sőbér Juli kihallgatása során tudomására jutott azon információra kérdezett rá, hogy tudott-e a gabonavásárlásokról Frühwirth Györgynek, továbbá, hogy ki fizette ki a 2-2 köböl búza és rozs árát a leánynak. Az asszony - a szolgálóleánnyal egybehangzóan - azt vallotta, hogy minden vásárlásról csak ő egyeztetett Sőbér Julival, és ő maga 3, férje pedig 1 köböl gabona árát fizetette ki neki. A szokásos befejező kérdésre Frühwirthné közölte, hogy korábban sem letartóztatva, sem pedig elítélve nem volt.22 Az 1840. május 22-én lezajlott tárgyalás, valamint Sőbér Juli 1840. március 6-án és augusztus 28-án, valamint Frühwirth Györgyné szintúgy augusztus 28-án történt ki­hallgatásán elhangzottak alapján Szombathely város fenyítőszéke 1840. szeptember 11- én megtartott ülésén már az asszony is alperesként a szolgálóleány mellett a vádlottak padján kényszerült ülni. A vádat ezúttal is Czédler Imre, a város főügyésze képviselte, aki nyitóbeszédé­ben kijelentette, hogy Sőbér Juli második vallomásából, valamint Frühwirthné ki­hallgatásából kiderült, hogy a leány az első tárgyalásai napon megállapítotthoz képest további 2 köböl rozsot is eltulajdonított, és azt is Frühwirthnének adta el, aki pedig - állította, nem tudni milyen bizonyítékok alapján a főügyész - miután tudta, hogy a vásárolt gabona lopásból származik, orgazdaságot követett el. Ezért Czédler indítvá­nyozta, hogy a bíróság a szolgálóleány büntetését - miután az első tárgyaláson bizonyí­totthoz képest további lopást is elkövetett - súlyosbítsa,23 az orgazda asszonyt pedig 22 VaML Szvkt. TBp. fasc. 6. nr. 110. Pir. Pm. „D”. Frühwirth Györgyné vallomása. Szombathely, 1840. augusztus 28. 23 VaML Szvkt. TBp. fasc. 6. nr. 110. Pir. Pjkv. Szombathely, 1840. szeptember 11. 304

Next

/
Thumbnails
Contents