Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Kocsis Zsolt †: Településföldrajz és helytörténet
- történelemtudomány: a település életének kronológiája mellett a fejlődés, hanyatlás, egyéb életjelenségek társadalmi(földrajzi) és természeti (földrajzi) mozgatórugóira helyezve a hangsúlyt;- szociológia: a különböző társadalmi rétegek más-más élettereket alakítanak ki, amit nem csak a társadalom oldaláról lehet vizsgálni, hanem úgy is, mint az emberi társadalom egyes csoportjainak eltérő térhasználatának megnyilvánulásait. A településföldrajzot tehát méltán tekinthetjük a földrajztudomány egyik fontos résztudományának, amelynek saját szempontjai, módszertana és eredményei vannak. Alkalmazott településföldrajz alatt olyan kutatásokat, tudományos tevékenységet értek, amely során a településföldrajz elméleti alapjait, tudását gyakran a földrajztól távolabb eső területeken hasznosítjuk, saját konkrét tapasztalataim alapján településfejlesztési koncepciók, térségi - kistérség, megye, régió - fejlesztési koncepciók elkészítésekor vagy egyszerűen egy várossá válási folyamat alapozó tanulmányának megírásakor. Volt azonban példa városi döntés-előkészítő rendszer megalapozására, városökológiai kutatásokra, a településföldrajz alkalmazási területei tehát - vagy az alkalmazott településföldrajz felhasználási lehetőségei - igen széles, sok tudományág felé nyitott teret jelentenek. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Ahhoz, hogy a településfejlesztési elképzelések az érintett lakosság igényeivel és érdekeivel találkozzanak, a döntéshozóknak megfelelő információkkal, „helyismerettel” kell rendelkezniük. Kisebb településeknél előfordul, hogy a polgármester nem helybeli, esetleg nem régen költözött a faluba, ilyen esetekben a helytörténet még jobban felértékelődik A településfejlesztési koncepció, terv, majd a konkrét Általános Rendezési Terv elkészítésekor általában két feladat adódik: a fejlődő, gyarapodó település térbeli terjeszkedésének helyet és kereteket adni, illetve akár stagnáló település esetén is a településkép megőrzése, az eredeti településszerkezet rehabilitációja. Korábban fontos, de azóta funkcióját veszített épületek, terek, közösségi terek megmentése, gyorsan növekvő agglomerációs települések esetében az ilyenek megteremtése elképzelhetetlen anélkül, hogy nem ismernénk a település vagy annak érintett része, például egy beolvasztott falu vagy egy-két utca történetét. A Mendöl Tibor-féle funkcionális morfológiai típusok - a telkek, házak elrendezése, az utcák nyomvonalvezetése a lakók gazdasági igényeit, társadalmi helyzetét követik - ma már érvényüket veszítették, de a gondolat, miszerint a telek formája, a ház, házak elrendezése nem csak a kor divatának, a lakók ízlésének, hanem anyagi helyzetének, illetve foglalkozása gyakorlásának is tükre, nem évült el.1 Uj utcák, lakótelepek, lakóparkok tervezésénél ene is figyelmet kell fordítani, hiszen a lakótelepek tapasztalatai is azt mutatják, hogy nem mindenki egyforma, ezért a lakások sem lehetnek egyformák anélkül, hogy ne zavarnák a bennük lakókat. Fontosak ezért a régi fotók, térképek, helytörténeti írások, hogy rekonstruálni lehessen az eredeti helyzetet, de arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az a múlt, a ma ott élők nem biztos, hogy jól éreznék magukat a rájuk kényszerített múltidéző formák között. Hasonló problémát vet fel a nemzeti parkok területén a hagyományos gazdálkodási formák preferálása, vagy a műemlék épületekben lakók esete, akikre gyakran 1 Mendöl Tibor: Alföldi városaink morfológiája. Morphologie der Städte des Alföld. Debrecen, 1936. 44 p. + 1 térk. (Közlemények a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből; 1.) 16
