Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Kocsis Zsolt †: Településföldrajz és helytörténet
komoly terheket helyez az épület eredeti állapotának és a lakók modern lakással szembeni igényeinek összeegyeztetésének kísérlete. Banális példa az utcák visszanevezése, ahol a „régi” utcanév mást és mást jelent, attól függó'en, hogy mennyire nyúlunk vissza a történelembe. Az ilyen kérdések eldöntésénél is sokat segíthet a helytörténet, hiszen a múlt jobb megismerése és az érintett lakosokkal való megismertetése megkönnyíti a konszenzus kialakítását az ilyen jellegű helyi, településszintű kérdésekben. VÁROSSÁ VÁLÁS Magyarországon már nem lényegi kérdés, de egyes települések és lakóik számára továbbra is fontos a jogállás. Európai összehasonlításban az átlagnál alacsonyabb a városi lakosok aránya, illetve szokatlan a városi és a falusi lakosság megkülönböztetése, amit nálunk is inkább csak a települések vezetői vesznek észre a különböző normatívák, „fejkvóták” miatt, az állampolgárok hátrányos megkülönböztetéséről beszélni túlzás ugyan, de jogilag tulajdonképpen helytálló. Ugyancsak szokatlan a városi cím odaítélésének módja, hiszen sem az automatikus, népességszámtól függő - mint például Svájcban -, sem a liberális, a helyiek döntésének elfogadásán alapuló - ahogyan például Nagy-Britanniában -, sem a világos, konkrét feltételeket előíró szabályozás - amelyre jó példa Portugália - nem működik.2 Helyette a nagyközségek és az 5000 főnél népesebb községek kérhetik várossá nyilvánításukat, amit illetékes szervek elbírálnak. Ilyenkor fontos, hogy a kérelemhez csatolt anyagban szerepeljenek olyan információk, amelyek a városi lét korábbi emlékeiről - városi vagy mezővárosi múlt, intézmények, épületek stb. -, illetve a jelenben és a jövőben betöltendő térségi központi szerepkörökről szólnak, ezzel is alátámasztva a helyi testület érvelését. Nyilvánvaló, hogy a helytörténeti kutatásoknak milyen szerepük van az ilyen pályázati anyagokban, de hadd utaljunk arra a szempontra is, hogy milyen város lenne egy olyan falu, amelynek még kézirat formájában sincs helytörténete? A helytörténeti kutatás eredményei tehát a várossá válás folyamatában egyszerre indokok és kritériumok is. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KUTATÁSOK A településhálózat, azaz a települések földrajzi, térbeli elhelyezkedése és hierarchia viszonyai, funkcionális kapcsolatai (központ-vonzott település) kutatása során gyakran háttérbe szorul a történelem, a helytörténet, pedig alaposabb ismeretekkel felvértezve jobb, és az érintett lakosság számára kényelmesebb vagy kevésbé kényelmetlen területi lehatárolásokat lehet létrehozni. Számos településünk érezheti magát jóvátételre jogosultnak, amiért vélelmezetten értelmetlen, elhibázott politikai döntések nehéz helyzetbe hozták őket. Több évszázados megyeszékhelyek veszítették el szerepköreiket - Esztergom, Sopron majd annak következtében lakosságuk jó részét is vagy a növekedés lehetőségét - Balassagyarmat, Sátoraljaújhely -, megyehatár-változások szakítottak ketté tradicionális kapcsolatokat, de lehetne a határsáv és a körzetesítések - iskola, termelőszövetkezet, tanács - demográfiai következményeit is sorolni, ahol tetten érhető, hogy a települések hanyatlása, sok esetben pusztulása egy-egy konkrét döntés hatása. Ezeket a sebeket ma már nehéz begyógyítani, hiszen sok település olyan helyzetbe került, ahonnan gyakorlatilag nincs visszaút, még ha ezt nem is illik kimondani egy „ki2 Kocsis Zsolt: Várossá válás Európában. = Területi Statisztika (továbbiakban: TSt.), 2008. 6. sz. 713-723. p. 17
