Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Kocsis Zsolt †: Településföldrajz és helytörténet
KOCSIS ZSOLT TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ ÉS HELYTÖRTÉNET Munkám során előfordul, hogy helytörténeti kutatásokra kell támaszkodnom. Számomra ez mindig kellemes „teher”, mert földrajz-történelem szakos tanárként bővíthetem helyismeretemet, illetve a diploma óta nem művelt, kedves szakkal, tudományággal, a történelemmel is közelebbi kapcsolatba kerülök. A helytörténet jelentősége azonban nem merül ki személyes, önző örömszerzésben, hanem az alkalmazott településföldrajz művelése közben pótolhatatlan, más forrásból megszerezhetetlen, a munka végeredménye szempontjából lényeges információkat nyújt ez a sokaktól lenézett, gyakran nem professzionális formában - főállás, megfelelő végzettség hiányában - végzett tevékenység. Jelen írás nem kutatási eredményekre támaszkodik, helyette a gyakorlatból hoz arra példákat, hogy a helytörténeti források, a gyakran amatőröktől átvett, fizetség nélküli, lelkesedésből, hangyaszorgalommal összegyűjtött honismereti, helytörténeti információk milyen széles körben használhatók. TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ, ALKALMAZOTT TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ A településföldrajz definiálása igen nehéz, mert még a legszűkebb értelmezés is olyan széles interdiszciplináris spektrumot nyit, amely akár a parttalanság érzetét keltheti, és vetheti árnyékát a földrajz ezen résztudományára, mintha egy helyét nem találó tudós ötlete lenne: egy kicsit innen, egy kicsit onnan, divatos, interdiszciplináris, ráadásul ilyet még senki más sem csinált előtte. A valóság teljesen más. A településföldrajz a 20. század eleje óta létező része a földrajznak, fogalmai, irányzatai azóta rögzültek, bár nem tekinthető lezártnak a folyamat. Természetesen, mint majdnem minden tudományágnál, az eredet sokkal korábbra is visszavezethető, hiszen a földrajzi leírásoknak már az ókor óta szerves részét képezték a települések, elsősorban a városok bemutatása: nagyság, falak, erődítmények, középületek, templomok, az infrastruktúra elemeinek felsorolása stb., azaz a településföldrajz majdnem egyidős a történetírással, még ha sokat is kellett várni arra, hogy saját nevet kapjon. Egyfajta minimális definícióként azt mondhatjuk, hogy a településföldrajz az ember természet- és táj alakító tevékenységének azon részét kutatja, amely a települések - lakosok, emberi hajlékok összessége, a mindenkor hozzájuk tartozó infrastruktúrával - kialakulásának, fejlődésének, morfológiai jegyeinek, életjelenségeinek földrajzi összefüggéseit jelenti. A vertikális tagoltság és a horizontális kiterjedés vizsgálatánál nem az építészeti megoldások, az urbanisztikai elvek, hanem a táji, terepi adottságok és a társadalmi igények, lehetőségek a fontosak, de a településekkel foglalkozó egyéb tudományok felé is kijelölhetők a határok:- közigazgatás, jogtudomány: a települések jogállását illetően a településföldrajz saját városdefinícióval rendelkezik, mérettől, urbanizáltságtól függetlenül a központi szerepkörökre, a földrajzi és a társadalmi térben betöltött, ellátott központi funkciókra alapozva; 15
