Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS TÁRGYAI: AZ ÉTELEK
mindazaltal reájokfel vetnek, tartoznak megh adni.”363 * 365 E szokás élő voltát mutatják azok a jónéhány főúri családnál fennmaradt számadások, amelyek az ilyen beszolgáltatásokról készültek.366 Összesen hatalmas mennyiségű élő állatot, köztük vadállatokat is kellett beszolgáltatniuk ezekre az alkalmakra. Révay Judit második lakodalmára (1638) például a keresztúri, sárvári és kapu tartománynak együtt 1750 tyúkot, csirkét és kappant, 725 ludat, 120 bárányt, 34 borjút, 80 malacot, 18 őzet, 30 nyulat, 34 pókát (pulykát) voltak kötelesek beadni.367 Néhány olyan számadás is fennmaradt, amelyben az elfogyott mennyiséget is feljegyezték, ezekből az derül ki, hogy alaposan felültervezték ezeket a beszolgáltatásokat, és jelentős készletek maradtak a konyhán. Batthyány I. Adám két familiárisának, Szili István és Jobbágy Jeremiás lakodalmán az 1009 beérkezett tyúkból és kappanból 209 maradt meg, a 292 lúdból 40, a 310 csirkéből 100, a 175 lúdfiból 70, a 69 borjúból 4- Igaz, állítólag a 35 bárány és 198 malac mind elfogyott.368 Bár mint a fenti példából látható, a majorságokban tehenet is tartottak - elsősorban természetesen fejős tehenet -, a marhahúst a főúri udvarokban vásárolták, méghozzá mészárosoktól. Az uradalmakhoz általában tartozott mészárszék, amelyet a főúr bérbe adott, majd onnan font számra vásárolta az udvar ellátásához szükséges marhahúsmennyiséget. A vadhús vagy vadászatokból származott, vagy vették. Oláh Miklós szerint aló. század elején Magyarországon „mindenféle kisebb nagyobb vad szintén oly nagy bőségben fordul elő, hogy mindenki szabadon vadászhat és madarászhat.”369 Az átutazó Edward Brown is úgy látta (1669-70), hogy „szarvas, dámgim, valamint mindenféle szárnyas, vad u. m. fogoly, fáczán nagy bőségben fordul elő.”370 Egyes főurak, mint például Forgách Simon, külön vadászokat (,jágereket”) tartottak udvarukban,3'1 mások „puskás embereket" bíztak meg azzal, hogy számukra „lőhessenek vadakat”, melyet megvettek tőlük.372 Jellemző volt az is, hogy az uradalmi vagy várbeli alkalmazottaknak kellett vadászniuk: „télben mikor módját látja vadásztasson az erdőkben és az mikor vadat vernek, konyhánkat azzal is segítheti.” - utasította például Pálffy Kata tapolcsányi vár porkolábját 1633-ban.373 Bár a mindennapi szükségletek állandó kielégítésére nem vállalkoztak, a főurak és az úrhölgyek kedvtelésből gyakran vadásztak maguk is. Rákóczi Erzsébet például híres volt arról, hogy nagyon szeretett vadászni. Szeretett nagy vadat kilőni, ezért aztán az olyan vadászatát, amelyben apróbb vadakon, madarakon kívül csak 17 őzet ejtett el (1698 februárjában), nem tartotta sikeresnek, mivel nem volt a vadászzsákmány között „erdei” vagy 363 MNL OL E 156 fasc.104. no. 88. 366Thurzó lányok lakodalmaira Thurzó György uradalmainak jobbágyai által beszolgáltatott élelmiszerek összeírásai. (Radvánszky, 1879b. 59., 61. p.) Batthyány Erzsébet lakodalmára (1638) a dobrai tartományra kivetett élés. (MNL OL P 1322 Föld. fám. no. 392.) Két Batthyány familiáris, Szili István és Jobbágy Jeremiás lakodalmára (1642) a németújvári öt tartmányra kivetett élés. (MNL OL P 1322 Föld. fám. no. 581.) Batthyány I. Adám korán elhalt Ferenc fiának keresztelőjére (1635) kivetett élés. (MNL OL P 1322 Föld. fám. no. 356.), stb. 367 MNL OL E 185 Számadások no. 578. 368 MNL OLP 1322 Föld. fám. no. 581. 369Szamota, 1891. 552. p. 370 Szamota, 1891. 304. p. 371 B. Nyáry, 1873. 445. p. 372 MNL OL E 185 Utasítások no. 59. föl. 212. 373 MNL OL P 287 fase. P. no. 56. 82
