Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS TÁRGYAI: AZ ÉTELEK

szarvas.3'4 Sokkal büszkébb volt az olyan vadászatokra, ahol többek között egy „beim kívül 1 870 fontos’’ (900 kg) gímszarvast vagy máskor egy 3 mázsás (226 kg) vaddisznót is kilőttek.375 Vadászszenvedélyét feltehetőleg apjától, Rákóczi Lászlótól örökölte, aki naplója tanúsága szerint sokat járt vadászni. Elsó'sorban ó'zet, nyulat ló'tt, de gyakran vaddisznót is. Az egyik 365 libra (182 kg-os) súlyú zsákmányát le is rajzoltatta, annyira büszke volt rá.3'6

A vadászás mellett egyes uradalmakban vadaskertek létesítésével biztosították a folyamatos vadhús ellátást. Például Füzér vára alatt (1620) is létezett vadaskert 7 hím és 4 gímszarvassal.3" Zrínyi Miklós, a költó' dédapja is tartott fenn vadasparkot Csáktornyán, amelyből felajánlott egy hímszarvast és egy üszőt Oláh Miklós esztergomi érseknek, aki segített unokaöccsének, Oláh Császár Miklósnak lánzséri birtokán egy vadaspark kialakításában. Oláh Miklós egy rokonához intézett leveléből az is kiderül, hogy Zrínyi még a cseh királytól (Neustadtból) is kért dámvadakat parkjának bővítéséhez. A dámvadakat pedig elkülönítve kellett tartani a többi nagyvadtól.378

„A madarász elkészíti a szűrűt, felibe terjeszti a madarászó hálót, elhinti a csaló eledelt és elrejtvén magát a lappangó színbe (kunyócskába) magához édesgeti (csallya) a madarakat, az hitegető' madarak énekével (szavával) kik részint a száron ugrándoznak, részint kalitkába bé vadnak rekesztve, és ekképpen béborittya (meglepi) az hálóval az arra repülő madarakat, midőn a csaló eledelekre lebocsátkoznak (ereszkednek, lebocsáttyák magokat). Avagy rak (hány) tőröket (csekléket), mellyekkel magokat felakasztják és megfojtják. Avagy kitészen lépes vesszőket a madarászrúdra (póznára), mellyekre ha reászállanak, belékeverik a tollakat, hogy el nem röpülhetnek és leesnek a földre. Avagy fogdossa őket csiptetővel vagy czinege fogóval." A madarászás Comeniusnál.379

A madarakat nemcsak puskával lőtték, hanem ahogy Comenius írja fogták hálóval vagy lépes madarászrúddal. Hálóval való fogáskor vagy étellel vagy más már befogott madarak énekével csalogatja magához a madarakat és rejtekhelyen elbújva lepi meg az oda érkező madarakt. A lépes madarászórúddal való madarászásnál a madarak tolla beleragad a lépbe és nem tudnám már elröpülni, leesnek a földre. Rákóczi László is fogott két fogolymadarat és két fürjet oly módon, hogy más madárral oda csalta őket..380 Ö egyébként igen gyakran említ vadászzsákmányként különféle madarakat: fogolymadarat, császármadarat, húrosmadarat. Gyakran csak szórakozásból lövöldözött madarakra: „Mentem ki ebéd után a faluban sétálni, es lövöldöztem madarakat majorom körül.’’381 Egyes helyeken külön madarászt tartottak, aki hálót és enyvet használt a madárfogáshoz. 34 * * * * * * *

3l4Benda-Várkonyi, 2001. 110. p.

3,5 Benda-Várkonyi, 2001. 100., 101. p.

376Horn, 1990. 73. p.

377 MNL OL E 156 fasc. 13. no. 9.

378 Merényi, 1894b. 193. p.

3,9Comenius, 1675. 108-109. p.

380 1 654. augusztus 28. Horn, 1990. 61. p.

381 Horn, 1990. 92. p.

83