Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS IDŐTEREI

ebédeltek és este 7-kor vacsoráztak.212 Eltért e rendtől azonban Nádasdy III. Ferenc (1648), aki 10 órakor ebédelt és 17-kor a vacsorázott.213 Feltételezésünk szerint ő talán a bécsi szokásokat követte e korábbi időponttal. Bécsben ugyanis a 17. században az ott élő arisztokraták 10 órakor ebédeltek, ahogy ezt tudjuk Kemény János visszaemlékezéseiből, aki Dietrichstein herceg ebédjére lett volna hivatalos (1630), ha el nem mulasztotta volna egy tévedés miatt.214

A főúri udvarokban azonban nem evett mindenki ugyanabban az időpontban, hiszen az udvarban szolgálók egy része a tálalásban, az ételfelhordásban vagy a zene szolgáltatásában vett részt. E csoportok egyes udvarokban az úr előtt ettek, máshol pedig utána. Batthyány II. Adám udvarában (1692) például az asztalnokok, étekfogók, inasok és a kocsisok számára a főúr étkezése előtt, ebédre 10 órakor, a vacsorára 17 órakor tálaltak,215 Forgách Simon kiskorú fiának, Zsigmondnak az udvarában pedig úgy rendelte, hogy a „cselédek” 11-kor és 18 órakor egyenek.216 Pázmány Péter (1621) és Esterházy Miklós (1641) udvarában viszont az asztalnál felszolgálók munkájuk végeztével költötték el az ebédet: ,fiz étekfogó ifjak ... s mind addig jelen is legyenek, míg az gyümölcsöt beadják, melyet beadván, úgy menjenek ők osztán enni, .. .”217 Az európai szokásoknak megfelelően a Magyar Királyságban is szokásban volt, hogy a később evők az előkelőbb asztalokról kaptak enni: Csáky VIII. István (1643) asztaláról az első fogást az inasok és pohárnokok kapták, a második fogást pedig az étekfogók.218 Murányban, Széchy Mária udvarában (1663) az úrasz- szony asztalán megmaradt ételből a 3 étekfogó, a 2 diák és a 3 inas kapott enni, a második számú asztalról pedig többek között a mosóasszonyok. Ebből az is kiderül, hogy itt nemcsak az étkezésben felszolgálók ettek később, hanem például a mosóasszonyok mellett a tiszttartó szolgája, a sütőinas vagy a kőmetsző inasa is.219

Az étkezés időtartamáról annyi tudható, hogy Bethlen Miklós „rendesen” másfél órát töltött el asztalánál, de ha családjával vagy vendégekkel étkezett, akár két órát is elüldögélt.220 Batthyány I. Adám, ha „vígan volt", az ebéd és vacsora szinte összefolyt, olyan sokáig ült asztalánál iszogatva. Ilyenkor főúri vendégeivel vagy főemberszolgáival, katonáival délután 5-ig, illetve vacsora után éjfélig, hajnalig is elmulatott. Az sem volt szokatlan, ha ilyenkor táncra perdültek: „ebéden uram őnagysága 11 órától fogva délután egész vacsoráig, igen ittanak, táncoltak az alatt, szünet nem volt az borhordásnak, költ el 15 kanna és 26 palack bort... vacsorán uram őnagysága asztalához őnagysága vígan volt, igen ittak és táncoltak éjfél után 2 óráig ...”.221

212 B. Nyáry, 1873. 445. p.

213 Koltai, 2001. 107. p.

214 Windisch, 1980. 116-117. p.

215 Koltai, 2001.200. p.

216 B. Nyáry, 1873. 445. p.

217 Esterházy Miklós nádor udvari rendtartása, [1635-1640 körül.] Koltai, 2001. 77-, 83. p.

J18 Sváby, 1900. 148. p.

219 Murányi asztalok rendje, 1663. július 5. MNL OL E 156 fasc. 25. no. 108.

220 Windisch, 1955. 129. p.

221 MNLOLP 1322 Számadások. Borszámadások, 1641-január 22.

58