Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - ERDÉLYI FEJEDELMI UDVAROK

havasalföldi, erdélyi urak. 1595-ben viszont már az asztal végére „kerül” az asztalfő, ahol természetesen Zsigmond ül, balján Mária Krisztiera, a két hosszú oldal mentén pedig Visconti nuncius, Viadana, Silvio Piccolomini, a toszkán katonák parancsnoka, Viadana, Jósika István, a kancellár, és Bocskai István. A középkori lakomaábrázoláso­kon jól látszik, hogy ekkoriban a hosszú asztal közepe számított főhelynek. Ezt tükrözi az eperjesi főoltár képének e könyvben már közölt (lásd 308. p.) étkezési jelenete is. Később azonban a ma is ismert asztalfő lett a főhely. Úgy tűnik, 12 év elteltével Báthory Zsigmond is átvette a modern szokást, és áthelyezte a főhelyet lakomáin. Báthory Zsigmond lakodalmának ülésrendje hasonlít is, meg nem is II. Rákóczi György lakodalmáéhoz (1643). Ebben az esetben is három rend asztalt állítottak fel, de itt az emelvé­nyen lévő első mellett jóval többen ültek: I. Rákóczi György, mellette az egyik oldalon a felesé­ge, György' fia (a vőlegény), Báthory Zsófia (menyasszony), Báthory Andrásné (menyasszony anyja), Forgách Zsigmondné, Bethlen Péter, Rákóczi Zsigmond (a vőlegény öccse), majd a havasalföldi vajda. A főhelyen, az asztal végén III. Ferdinánd magyar király és császár1 383 kö­vete ült, balján a IV. Ulászló lengyel király követe, majd a nádor (Wesselényi Ferenc) követe, az esztergomi érsek követe (Barkóczi László), a kurlandi herceg, a krakkói várnagy, a krakkói vajda, a moldvai vajda, Prépostvári Zsigmond, Forgách Zsigmond, Lónyay Zsigmond.1383 1384 A főhelyen tehát nem a házigazda erdélyi fejedelem, hanem a császár képviselője, és a rokonok mellett még viszonylag sok méltóság is helyet kapott az asztalnál, köztük erdélyi előkelők is. A másik két asztalnál pedig „magyarországi és erdélyi urak és úriasszonyok, magyarországi vármegyék és városok követei ültének.”1385 Báthory ülésrendje még sokkal inkább hasonlított a korabeli uralkodó udvarok szokásrendjére: az első asztalnál kevés főrangú személynek jut hely. Hétköznapokon I. Rákóczi György idején a régi hagyományokat követve a feje­delem mindennap előkelő familiárisaival vagy vendégeivel együtt étkezett. Asztalánál (1632) rajta és feleségén kívül általában 6-8 főrangú személy foglalt helyett, köztük nők is.1386 1387 Ha már több főrangú étkezett az udvarban, 1 387 akkor két asztalra terítettek. Emellett fennmaradt egy 1659. október 27-én keletkezett udvari rendtartás, amelyből az derül ki, hogy a fejedelem 18 asztalt tartott. Közülük az első a sajátja volt természetesen, a következő az „uraimé”, a harmadik pedig a komornyik asztala. A familiárisok összesen öt asztalnál ettek. Három asztal jutott az istállóban tevékenykedőknek, kettő-kettő az udvar női részlegének, a vár személyzetének, a konyhabélieknek, egy-egy a muzsikások­nak és az udvari mesterembereknek.1388 Valószínűsíthető tehát, hogy I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a magyar királyi hagyo­mányokat követte ünnepi étkezésen és asztalához legbizalmasabb familiárisait is meghívta. 1383 III. Ferdinánd magyar király és egyben német-római császár is. 1 384 Jerzy Ballabán kísérőjén kívül a lakodalmon szolgáló Haller Gábor is leírja naplójában az ülésrendet. Az itt elemzett lista Haller verziója, Ballabán kísérője ennél ritkább névsort ad meg. Elsősorban a rokonok és a fa­miliárisok közül hagyott ki személyeket - talán mert nem ismerte őket, jelenlétüket nem tartotta fontosnak. 1385 Várkonyi, 1990. 29-30., 60. p. 1386 A feljegyzésben egyszer sem írják le, hogy a felesége is az asztalnál ült, pedig többször kiderül, hogy ott van a fejedelemmel, például együtt vadásznak. Szerintünk azonban, ha más főrangú hölgyek is ennél az _ asztalnál kaptak helyet, akkor a fejedelemasszonynak is itt kellett ülnie. Abafi, 1883. 1387 Egyszer például 16 személlyel evett együtt, ekkor két asztalra terítettek, hogy mindenkinek jusson hely. Abafi, 1883. 342. p. 1388Jeney-Tóth, 2012. 123. p. 243

Next

/
Thumbnails
Contents