Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - ERDÉLYI FEJEDELMI UDVAROK
havasalföldi, erdélyi urak. 1595-ben viszont már az asztal végére „kerül” az asztalfő, ahol természetesen Zsigmond ül, balján Mária Krisztiera, a két hosszú oldal mentén pedig Visconti nuncius, Viadana, Silvio Piccolomini, a toszkán katonák parancsnoka, Viadana, Jósika István, a kancellár, és Bocskai István. A középkori lakomaábrázolásokon jól látszik, hogy ekkoriban a hosszú asztal közepe számított főhelynek. Ezt tükrözi az eperjesi főoltár képének e könyvben már közölt (lásd 308. p.) étkezési jelenete is. Később azonban a ma is ismert asztalfő lett a főhely. Úgy tűnik, 12 év elteltével Báthory Zsigmond is átvette a modern szokást, és áthelyezte a főhelyet lakomáin. Báthory Zsigmond lakodalmának ülésrendje hasonlít is, meg nem is II. Rákóczi György lakodalmáéhoz (1643). Ebben az esetben is három rend asztalt állítottak fel, de itt az emelvényen lévő első mellett jóval többen ültek: I. Rákóczi György, mellette az egyik oldalon a felesége, György' fia (a vőlegény), Báthory Zsófia (menyasszony), Báthory Andrásné (menyasszony anyja), Forgách Zsigmondné, Bethlen Péter, Rákóczi Zsigmond (a vőlegény öccse), majd a havasalföldi vajda. A főhelyen, az asztal végén III. Ferdinánd magyar király és császár1 383 követe ült, balján a IV. Ulászló lengyel király követe, majd a nádor (Wesselényi Ferenc) követe, az esztergomi érsek követe (Barkóczi László), a kurlandi herceg, a krakkói várnagy, a krakkói vajda, a moldvai vajda, Prépostvári Zsigmond, Forgách Zsigmond, Lónyay Zsigmond.1383 1384 A főhelyen tehát nem a házigazda erdélyi fejedelem, hanem a császár képviselője, és a rokonok mellett még viszonylag sok méltóság is helyet kapott az asztalnál, köztük erdélyi előkelők is. A másik két asztalnál pedig „magyarországi és erdélyi urak és úriasszonyok, magyarországi vármegyék és városok követei ültének.”1385 Báthory ülésrendje még sokkal inkább hasonlított a korabeli uralkodó udvarok szokásrendjére: az első asztalnál kevés főrangú személynek jut hely. Hétköznapokon I. Rákóczi György idején a régi hagyományokat követve a fejedelem mindennap előkelő familiárisaival vagy vendégeivel együtt étkezett. Asztalánál (1632) rajta és feleségén kívül általában 6-8 főrangú személy foglalt helyett, köztük nők is.1386 1387 Ha már több főrangú étkezett az udvarban, 1 387 akkor két asztalra terítettek. Emellett fennmaradt egy 1659. október 27-én keletkezett udvari rendtartás, amelyből az derül ki, hogy a fejedelem 18 asztalt tartott. Közülük az első a sajátja volt természetesen, a következő az „uraimé”, a harmadik pedig a komornyik asztala. A familiárisok összesen öt asztalnál ettek. Három asztal jutott az istállóban tevékenykedőknek, kettő-kettő az udvar női részlegének, a vár személyzetének, a konyhabélieknek, egy-egy a muzsikásoknak és az udvari mesterembereknek.1388 Valószínűsíthető tehát, hogy I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a magyar királyi hagyományokat követte ünnepi étkezésen és asztalához legbizalmasabb familiárisait is meghívta. 1383 III. Ferdinánd magyar király és egyben német-római császár is. 1 384 Jerzy Ballabán kísérőjén kívül a lakodalmon szolgáló Haller Gábor is leírja naplójában az ülésrendet. Az itt elemzett lista Haller verziója, Ballabán kísérője ennél ritkább névsort ad meg. Elsősorban a rokonok és a familiárisok közül hagyott ki személyeket - talán mert nem ismerte őket, jelenlétüket nem tartotta fontosnak. 1385 Várkonyi, 1990. 29-30., 60. p. 1386 A feljegyzésben egyszer sem írják le, hogy a felesége is az asztalnál ült, pedig többször kiderül, hogy ott van a fejedelemmel, például együtt vadásznak. Szerintünk azonban, ha más főrangú hölgyek is ennél az _ asztalnál kaptak helyet, akkor a fejedelemasszonynak is itt kellett ülnie. Abafi, 1883. 1387 Egyszer például 16 személlyel evett együtt, ekkor két asztalra terítettek, hogy mindenkinek jusson hely. Abafi, 1883. 342. p. 1388Jeney-Tóth, 2012. 123. p. 243
