Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - ERDÉLYI FEJEDELMI UDVAROK

Reprezentáció a fejedelmi udvarban

Terítés. Ugyancsak II. Rákóczi György esküvőjének leírásaiból ismerünk erre adatokat, valamint a fejedelmek kincstárának fennmaradt leltárai alapján következtethetünk erre. Ballabán György kísérője szerint a lakodalmon az asztalokra legalulra „egy körben szövött, arannyal gazdagon hímzett terítő” és „egy arannyal szintén gazdagon átszőtt selyemtakaró” került, majd erre aranyvirágokkal kivarrt gdanski bőrterítőt raktak, rá pedig egy igen finom anyagú terító't, felülre pedig egy vékonyát. Erre kerültek rá a négyszögletes és aranyozott tányérok, és melléjük a kis és nagy kések. A lengyel kísérő a főasztalnál még megemlít hat darab sótartót is, a nádornak szóló beszámolóban pedig ezüstgyertyatartókról is írnak. A főasztalnál álló pohárszéken1389 kristályüvegek, két nagy „csodálatosan megmunkált” „zománcozott” kupa, két kis aranycsésze állt.1390 A borokat - méghozzá asszú és tokaji borokat - „ón, üveg és cserépkancsókban tették oda.”139' Az ajtónál állt egy egyszerűbb pohárszék, amelyen a lengyel 72 aranyozott ezüstserleget és 24 kupát számolt meg, a magyar a felső polcon 75 nagy virágos aranykupát három sorban, az elsőn pedig egybejáró aranyas poharakat látott. A borokat itt cserépkancsóban tárolták.

Mint írtuk, a terem közepén álló finom csipke asztalkendőkkel és térítőkkel borított asztalon néhány marcipán állatfigura és egy „méregdrága darab” „rózsa volt zöld viasz levelekkel, közöttük a fejedelmi címert két oldalról két griff tartotta”. A lengyel követ kísérője írja le legrészletesebben az asztalok terítékét, de ő csak késeket említ, villát és kanalat nem. Apor Péter is úgy emlékezik vissza, hogy Erdélyben egyáltalán nem használtak ekkoriban villát. A leltárak azonban mást sejtetnek. Már Báthory Kristófnak (1585) 12 aranyozott, gombos ezüstkanala, 1 aranykanala és 2 ezüstvillája volt a pohárszékre való kinnjáró ezüstholmiai között,1392 vagyis ezeket használta is. Bethlen Gábornak (1629) is 18 háromágú aranyozott ezüstvillája volt pohárnokánál a „mindennapi használatra” tartott 20 aranyozott ezüstkanálon kívül.1393 1. Rákóczi György tulajdonában (1646) ösz- szesen két 12 darabos készlet volt ezüstkanálből és ezüstvillából. Az egyik készlet kissé használtnak nézett ki , a villái közül pedig hiányzott 6 darab, amelyekről nem tudták, hol vesztek el. A másik kinnjáró készlet egyik villája is hiányzott, az a fejedelem unokájának keresztelésekor tűnt el. Ezeket tehát már biztosan használták étkezésekkor. Ezenkívül is volt még 12 „viseltes” aranyozott ezüstkanala és hozzá 6 ezüstvilla (ebből is 12 volt, nem tudható mikor veszett el a többi). Ezek az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy Rákóczi udvarában ha máskor nem is, de ünnepi alkalmakkor használtak villát. Rákóczinál ugyanakkor villák nemcsak a kanalakkal jártak egybe, hanem késekkel is: 22 és 13 darab ezüstnyelű kése volt villával párban vagyis készletben. A 22 darabos készlethez odaírták, hogy régebben 24 részes volt, de kettő elveszett, a 13 darabos készlet viszont hiánytalan. Ez még érthetetlenebbé teszi, hogy a 3 évvel korábbi

1389 A lengyel követ kísérője, vagy a szöveg magyar fordítója ugyan tálalóasztalnak nevezi, de a két magyar nyelvű beszámoló egyértelműen pohárszéknek minősíti le.

1390 Ez a leírás a nádornak szóló jelentésben olvasható. Talán mondanunk sem kell, hogy Jerzy Ballabán kísérője nem pontosan ennyi ivóedényt látott.

1391 Várkonyi, 1990. 29., 32. p.

1392 Szabó, 1877. 551. p.

1393 Baranyai, 1959. 250. p.; Egyébként Bethlen 40 ezüstkanalat és 30 ezüstvillát hagyott végrendeletében feleségére. Radvánszky, 1888. 249. p.

244