Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - ERDÉLYI FEJEDELMI UDVAROK
hogy kazettás mennyezetét 1629-ben bécsi asztalosok készítették.1378 Berendezését a hétköznapokból nem ismerjük, csak II. Rákóczi György itt tartott lakodalmának ünnepi világát írta le a már említett lengyel nemes. Eszerint a fejedelem asztala egy emelvényen állt és baldachin borult föléje, mellé pedig egy tálalóasztalt helyeztek. A tálalóasztal a nagy ajtó mellett állt, középen pedig egy pohárszék csipke asztalkendőkkel és terító'kkel leterítve. Sajátságos, hogy a pohárszéken a leírás szerint marcipánok sorakoztak, miközben és a különféle ivóedények a tálalóasztalokon kaptak helyet. Konyhák. A gyulafehérvári palota 1696. évi leltára szerint a konyha egy külön udvarról nyílt (a palota negyedik udvarából). A háromablakos konyha ekkor már igen romos állapotban volt, egy négy oszlop támasztotta kürtő' alatt elhelyezkedő' omladozó tűzhellyel. A konyhából nyílt a tésztamíves ház. Az erdélyi fejedelmi udvarban külön német konyhát tartottak. Kemény János naplójából kiderül, hogy Bethlen Gábor fejedelem özvegyének, Brandenburgi Katalinnak az idején (1629-30) három konyha működött: „az egyik német, másik magyar, harmad rendbeli az belső konyha, hol német szakácsasszonyok, leányok főznek vada német módonts.”1379 Ez utóbbi lehetett a Magyar Királyság egyes területein kiskonyhának nevezett konyha, ahol szakácsasszonyok főztek, itt ráadásul német szakácsasszonyok. Brandenburgi Katalin esetén érthető a német konyha, viszont még I. Rákóczi György uralkodása idején a fejedelmi rezidenciának számító Fogarason (1632) továbbra is 3 konyhaépület állt: egy ún. német konyha, egy nagy konyha és egy deszkából épült.1380 I. Apafi Mihály fejedelemsége alatt Radnóton két kiskonyha létezett: az egyik Bornemissza Anna fejedelemasszonyé, a másik testvérhúgáé, Ghillányi Gergelynéé volt (a kastélyban lévő külön szállásán).1381 Asztali rendtartás hétköznapokolt és ünnepi alkalmakkor Az erdélyi fejedelmi udvar asztali rendtartásairól, ülésrendjeiről keveset tudunk. Báthory Zsigmond időszakáról például annyit, hogy medgyesi beiktatása (1588) után tartott lakomán egy nagy hosszú asztalnál ettek, tehát ő feltehetőleg együtt étkezett előkelő familiárisaival. Esküvője után lakomán viszont három asztalt állítottak fel: egyik asztalnál ült Báthory Zsigmond, Visconti nuncius és Miksa király követe, a másiknál a fejedelemasszony udvarhölgyei foglaltak helyet, a harmadiknál pedig követek és mindenféle meg nem nevezett úrak. A forrás nem említi a fejedelemasszony, Mária Krisztierna helyét, de ő feltehetőleg a főasztalnál ült Báthoryval.1382 Báthory Zsigmond korszakából még két ünnepi étkezés ülésrendjét ismerjük, és a két időpont között érdekes változás figyelhető meg. A korábbi lakomán, amelyet 1583-ban Kolozsváron a jezsuiták ügyében tárgyaló Antonio Possevin jezsuita rendezett, a fejedelem a hosszú asztal egyik oldalának közepén ült. Az ő oldalán foglalt még helyet két rokona, Báthory István és Báthory Gábor, ezenkívül Blandrata és Sivori, a szembeié vő oldalon pedig a hármastanács tagjai, és a 1378 Kovács A., 2003.83. p. 1379 Kemény, 1980. 141. p. 1380 MNL OL E 156 fasc. 14. no. 59. 1381 Kovács A., 1994. 20., 45. p. 1382 Erdősi, 1997. 187. p. 242
