Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - A MOHÁCS ELŐTTI MAGYAR KIRÁLYI UDVAROK

a latin dapifer kifejezést egyaránt fordítja étekfogónak és asztalnoknak, magister dapiferorum-ot pedig asztalnokmesternek vagy főétekfogónak.1245 A kora újkorban az ételeket felszolgálókat magyarul étekfogóknak, elöljárójukat pedig asztalnoknak nevezték, mi ez alapján a dapifert étekfogónak fordítjuk, magister dapiferorum-t pedig asztalnokmesternek (bár jelentése inkább főétekfogómester), és következetesen így használjuk végig a könyvben.

Európában és Magyarországon is az asztalnokmester (magister dapiferorum) eredetileg a királyi asztal és konyha felügyelője volt. Később feladatait ténylegesen helyettese, az alasztalnokmester látta el, és ő maga csak kivételes, ünnepi alkalmakkor gyakorolta tisztét. Az étekfogók a kamarások közül kerültek ki, számukról csak néhány adatunk van. II. Lajos udvarában (1525) 20-an szolgáltak, és kettő közülük az ételek elöljárója (Antecessores ferculorum Regie Maiestatis) volt.1246 Fraknói Vilmos szerint az étekfogók közülük csak ketten voltak magyarok.124'

A kora újkori főúri udvarok jellegzetes tisztségei között már említettük a szeletelőt, akit akkoriban frisneidernek neveztek a kortársak, de akit nem alkalmaztak rednszeresen, legfeljebb csak ünnepi étkezéseken. Most nézzük meg, mi volt a helyzet e tisztség feladatkörével kapcsolatban a középkori magyar királyi udvarokban.

„A magyaroknál nemigen van szokásban” a szeletelők „úgyhogy csak a legnagyobb nehézségekkel védheti meg az ember a magyarok bőséges és gazdag táplálkozása miatt kezét és ruháját a beszennyeződéstől, mert a lecsöpögő sáfrányos lé néha az egész embert bemocskolja. ”1248 - írja az olasz Galeotto Mátyás király udvaráról, ami alapján Csánki Dezső helyesen állapítja meg, hogy Mátyás udvarában nem volt szokásban, hogy az asztalnál ülőknek egy inas felszeletelje és felszolgálja a húst. Ez azt jelenti, hogy Mátyás király udvarában nem volt szeletelő.1249 1250 * *

Az eredeti latin szöveg stuctore12’0 kifejezést használ,1211 amit Kardos Tibor a tent idézett szöveg fordítója étekosztóknak, egy másik fordítója, Kazinczy Gábor tálnokoknak12’2 magyarít. Éppen azért nehéz magyar kifejezést találni a latinul stuctorenak, németül Vorschneidernek, Fürschneidernek, angolul Carvernek, franciául Écuyer tranchantnek nevezett tisztségnek, mert a magyar királyi udvarokban nem volt honos. Mi az idézetben fent a szeletelő kifejezést illesztettük be az étekosztó helyett, mert mint már korábban leírtuk, így magyarítjuk e kifejezést.

1245 A legújabb latin-magyar szótár szerint a dapifer étekfogó, asztalnok. (11. 4.), a magister dapiferorum pedig fó'étekfogó, asztalnokmester. Kubinyi András és Soltész Gyula asztalnoknak fordítja. Kubinyi, 1995. 317. p.; Soltész, 1905. 77. p.; Fógel Lajos étekfogónak és asztalnoknak. Fógel, 1917. 127. p.; Fraknói Vilmos étekfogónak. Fraknói, 1876. 395. p.

1246 Fraknói, 1876. 395. p.; Kubinyi, 1995. 320. p.

1247 Fraknói, 1876. 395. p.

1248 Galeotto, 1979.55. p.

1249Csánki, 1884. 42. p.

1250 A struktor főnév Pápai Páriz Ferenc szerint jelent tálnokot, étekosztót, étekkel bánót és felbontót is.

Pápai, 1767. 531. p.

12,1 „Hungari non habent in frequenti usu escarum structores; unde fit ut cum maxitna difficultate in illa Hungaro- rum copia et mensa opipara, quis se ab manuum vestisve irujuimtione tueatur, guttatim enim aliqmndo crocinum ius defluens, sordidum hominem reddit" Schwandtner, 1768. 184- p.

1272 .Alert a terített asztalnál Iá-ki tetszése szerint vesz a köztálból, s darabokra metélve, ujjaival rakja szájába. A magyaroknál nem igen szokás tálnokot tartani: azért az ő tömött vendégségeikben s dúsgazdag asztalainál igen bajos megóvakodni, hogy a kezét s ruhát a lecsepegő sáfrányos lév el ne piszkálná.” Idézi Gundel, 1943. 289. p.

217