Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS DÍSZLETEI: A POHÁRSZÉK, A TERÍTETT ASZTAL ÉS AZ ÉTELEK
A háromágú villa megjelenése azt jelentette, hogy már a szájba is villával kezdték tenni a falatokat. Európában eló'ször a déli területeken, elsó'sorban Itáliában vált ez szokássá, majd a 16. században fokozatosan északabbra is el kezdett terjedni, Európa nagy részén azonban a 18. századig nem vált általánossá.11’2 A villák számának növekedésével párhuzamosan a kések száma is megnő az ingóságleltárakban. Főleg villával párban írják össze őket, de villával és kanállal együtt egy közös tokban is. Ez utóbbi esetén általában 12 darab kerül mindháromból egy-egy tokba. Ezeknek a tucatos vagy a tucat többszörösét kitevő készleteknek a század közepi elterjedése arra utal, hogy már mindhárom evőeszközt terítettek a vendégek számára is. Például Esterházy István halálakor (1641) pohárnokánál 12 darab ezüstkés volt ezüstvillával és ezüstkanállal egy tokban, amelyek aztán átkerültek felesége, Thurzó Erzsébet tulajdonába.1151 Az Esterházy család több ilyen készlettel rendelkezett: Esterházy Miklós nádor kincstárában is őriztek egyet, igaz, ebből az aranyozott ezüstkészletben a villákból hiányzott két darab vagyis csak 10 darab volt meg.11’4 Koháry képzeletbeli lakomáján is már mindhárom evőeszköz felkerült az asztalra terítéskor: „kés, villa, kanálnak s ezüst sótartőnak tudják jól helyeket.”"5'1 Comeniusnál is már a mai formájára hasonlít a terített asztal: ,Az asztal megtéríttetik (vettetik) szőnyegekkel és abroszszal az asztalnokoktúl: kik azon fellyűl felteszik (rakják) a tányérokat, a kabinokat, a késeket, a villácskáckal, a keszkenőkket, a kenyeret, a sótartóval.”11’6 Comenius felsorolásából már csak a „keszkenők” és a kenyér hiányzik és kész a terített asztal. A pohárnok a kenyret (cipót) a tányérokba tette, mindegyikbe egyet-egyet. A cipókat pedig asztalkendővel („keszkenővel”) fedte le. Lakomákon az asztalkendők különféle formákra történő hajtogatása igazi művészetnek számított, ahogy ezt feljebb már említettük. A feldíszítés második felvonása: a tálalás A tálak száma Az udvarban mindenki a rangjának megfelelő számú tál ételt kapott. Ez azt jelentette, hogy az asztali rendtartásokban meghatározott asztalokra rang szerint bizonyos számú tál étel járt. Egy tál étel egyfajta ételt jelentett, amit természetesen több tálnyi mennyiségben is elkészítettek, ha az étkezők száma megkívánta. A legtöbb fajta ételt mindig az úr asztalára kellett főzni. Csáky VIII. István (1643) napjában ebédre és vacsorára is 25- 25 tál, Batthyány II. Ádám (1691) saját asztalára ebédre 16, vacsorára 12 tál étket rendelt, az uraimékéra ebédre 7-et, vacsorára 6-ot, az étekfogóékéra ebédre és vacsorára is 5-öt.11’7 Nagyapjának, Batthyány I. Ádámnak nem maradt fenn utasítása, amely a tálak számára vonatkozott volna, de konyhamestere, Pulya György 1651-ben arra panaszkodott, hogy az uraim több mint 6 étket kérnek tőle minden étkezéskor, pedig ő nem adhat 1152 * 1154 1155 1156 1157 1152 Tannahill, 1973.226. p. 1155 MNL OL P 108 Repositorium 12. Lánzsér várbirtokra vonatkozó iratok. 1154Thaly, 1883.760. r. 1155 Koháry, 2000. 102. p. 1156 Comenius, 1675. 122. p. 1157 Koltai, 2001.204-209. p. 197
