Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS DÍSZLETEI: A POHÁRSZÉK, A TERÍTETT ASZTAL ÉS AZ ÉTELEK
357 darab fatányér vételéről tudunk,1085 Batthyány I. Ádám pedig lánya, Eleonóra lakodalmára csináltatott kerek fatányérokat. A lakodalom után készült rohonci leltárban 600 kerek tányért és 3583 szegletes, feltehetőleg fatányért írtak össze.1086 Kerámiatányérokkal hasonlóan más kerámia tárgyakhoz, a leltárakban elvétve találkozhatunk. Éppen ezért különlegesnek számít a Tömördi leltár (1682), melyben 33 darab újkeresztény fehér tányért írtak össze a vele összetartozónak mondott újkeresztény fehér tálakkal együtt.1087 A tányérok formájáról bizonytalan képet alkothatunk, mivel e tárgytípusból alig maradt fenn a korszakból néhány darab. A fennmaradt ezüsttányérok kb. 20-25 cm átmérőjűek, sokszögűek és gazdagon díszítettek, és a tulajdonos címere is rajta van. Példa erre hatszögű, aranyozott ezüsttányérokból álló készlet, amelyen Serédy Benedek és Újlaki Borbála címere látható.1088 A fennmaradt ezüsttányérok a mai értelemben véve laposak voltak, de azt nem tudjuk, hogy voltak-e mély tányérok, mivel a korabeli ösz- szeírások nem említik a tányérok mélységét. A leltárak leírásai egybevágnak a ma is látható példányokkal: lehettek kerekek, négy-, hat- vagy nyolcszögűek. A szélük lehetett aranyozott és gyakran díszíttete a család címere, időnként a neve is szerepelt rajta. Az ezüsttányérok átlagos súlya 1-2 gira (kb. 0,24-0,5 kg) között mozgott.1089 „Tizenkét ezüst tányér, az kiben az én czimerem és nevem vagyon." „Item tizenkét ezüst tányér, azoknak is magunk és feleségünk czimere vagyon." „20 ezüst tányér kinjáró, kin az úr és asszony ő ngak czimere vagyon." „Item hat ezüst tányér, ismeg hat a kinek az karaja és czimere arany as." „9 négy szegelető tányérok"1090 Úgy tűnik, a 17. század második felére a terített asztal részévé vált az ún. asztalkendő is. Ünnepi alkalmakkor a pohárnok különféle formákat hajtogatott belőlük, és a tányérokra tette, ahogy ma is teszik a szalvétákkal: „Pohárnoknak látszott itten frissesége, Kezkenőkből hajtott s formált mestersége, S minden czipó felett mívelt ékessége, Kiknek volt szebbnél szebb különb-különbsége. 1085 Thurzó György özvegye Czobor Erzsébet rendelkezései, fiának gróf Thurzó Imrének bedeghi Nyáry Krisztinával Helmecz várában, városában és még több helyütt tartott lakadalmi ünnepélyeire, 1618. Radvánszky, 1879a. 20-31. p. 1086 Bár ezeknél a tányéroknál nem írják, hogy milyen anyagból készültek, de ott tárolták ó'ket, ahol a többi lakodalomra készttetett edények voltak. Azt is tudjuk, hogy a lakodalomra kerek fatányérokat és nem cseréptányérokat rendelt. A rohonci vár inventáriuma, 1650. május 15. MNL OL P 1322 Lelt. no. 79.; Memóriáié, 1649. november 8. MNL OL P 1322 Lelt. no. 130. jelzet nélkül. 1087 Radvánszky, 1876. 372. p. 1088 Kiss, 2002. 81. p. 1089 Kiss, 2002. 79. p. !090 Thurzó Zsuzsa hozománya. 1630. április 21. Radvánszky, 1879a. 106. p.; Thurzó Borbála hozománya, 1612. szeptember 30. Radvánszky, 1879a. 149. p.; Thurzó György kincstára Radvánszky, 1879a. 174. p.; Gróf Thurzó Imre árváinak Erzsébet és Krisztinának adott arany és ezüst mivel, 1622. Radvánszky, 1879a. 38. p. 186
