Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS TÁRGYAI: AZ ÉTELEK
tot a csejteieknek tejföllel vagy tejjel készítették el.939 Ez igen kedvelt étel lehetett, mert például Nádasdy Tamásnak a parajt gyakran tejfellel vagy tejjel együtt vették, ami arra enged következtetni, hogy neki is így készítették el.940 Egyes zöldségekből - uborkából, salátából - gyakran készítettek sóval, ecettel és faolajjal nyers salátát: „nyersen, mikor még zöld meghámozzák, szeletenként metéllik és saláta módgyára sóval, eczettel, faolajjal eszik, föllyül egy kis borsot hintenek reá.”941 Nádasdy Tamás asztalára gyakran vettek salátát és faolajat együtt, ami arra utal, hogy szerette a salátát faolajjal elkészítve.942 Gyümölcsök a konyhán A gyümölcsök kétféle módon fordultak elő' a konyhán. Egyrészt ételeket készítettek belőlük, másrészt ízesítésre használták őket. Leginkább almából, körtéből, szilvából, elvétve meggyből, cseresznyéből főztek valamilyen ételt. Az étrendek tanúsága szerint az almából készültek - elsősorban az almakása és az alma rántva - igen népszerűek voltak. Az utóbbit a Nádasdy familiárisok októberben ötször, novemberben hatszor, decemberben négyszer kaptak, az előbbit pedig októberben és novemberben háromszor, decemberben négyszer. Thurzó Szaniszló asztalára januárban kétszer készült almakása, méghozzá vajjal ízesítve, egyszer pedig alma rántva, ugyancsak vajjal. Csejtén viszont csak egyszer kaptak almakását a két év alatt. Nádasdy Tamásnak az asztalára többször is vásároltak almát kásához vagy almafánkhoz, amiből arra következtethetünk, hogy az ő asztalán is kedvelt ételek lehetettek ezek.943 A Csáktornyái szakácskönyvben mind az alma rántva, mind az almakása és az almafánk receptje szerepel. A Szakácstudományban és a Tótfalusiban az almakásáé és az almafánké méghozzá a vajas ételek között.944 Almakása. ,Az almát megmetéld szépen, szélesen, hogy meghámozod, tedd fel tiszta fazékban, tölts bort reá, mézet, vajat, azt főzd meg, az kalánrtal el is törjed, hogy egészen ne maradjon semmi az almában, hogy fel akarod adni, megvajazzad felül, s nádmézzel megfaragjad. ”94’ Almát - méghozzá gyakran vadalmát - ízesítésül is használtak, elsősorban a szószokba tették bele. Nádasdy Tamás konyhájára is vettek kifejezetten szószba almát, egyszer például vadhúshoz.946 Körtéből készült étel a Nádasdy familiárisok étrendjébe került bele: a „körte borban” októberben hatszor, decemberben egyszer került asztalukra. Szilvát főzve a csejteiek asztalára tálaltak néhányszor, általában egyszer-egyszer egy hónapban, időnként aszalt szilvából készítve. Aszalt szilvából Thurzó Szaniszlónak januárban háromszor főztek ételt. A Csáktornyái szakácskönyvben szerepel szilvából készített étel: 9Az első évben (1623/24) májustól szeptemberig (0,5% és 4% közötti gyakorisággal), a második évben csupán júniusban (1,4%) készítették és fogyasztották. 940 1 547. április 11. György mesternek „tejre, teyfelre, parajhoz", április 12-én „tejet parajhoz vettem". Kumo- rovitz-Kállai, 1959a. 218-219. p.; Ezenkívül is igen gyakran együtt szerepel a spenót és a tejföl, tej a vásárlási listán. Kumorovitz - Kállai, 1959a. 224-, 227., 229., 231. p. 941 Lippai, 1966. 175. p. 942 Kumorovitz-Kállai, 1959a. 18., 26., 30., 146., 196., 304-, 318. p.; Kumorovitz-Kállai, 1959b. 74-75., 79. p. 943 Kumorovitz-Kállai, 1959a. 242., 259., 320., 324. p.; Kumorovitz - Kállai, 1959b. 52., 128., 154. p. 944 Király, 1981. 187., 343., 346. p. 945 Radvánszky, 1897. 201. p. 946 Kumorovitz-Kállai, 1959a. 282., 285. p.; Kumorovitz - Kállai, 1959b. 107-108. p. 157
