Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS TÁRGYAI: AZ ÉTELEK

sodik felében kezdtek elterjedni Nyugat-Európában és a 18. század elején váltak részévé az ugyancsak ekkor megszilárduló harmadik főétkezésnek, a reggelinek.810

„Már az étkekbennis Urak asztalánál Az sok naymodi közt majd étien maradnál,

Cave, Csukaladi és herbaié Bornál

Jobb volna, ha otthon jó magyar Bort innál.”811

Hazai forrásaink rendkívül korlátozottak ezen élvezeti cikkek elterjedésének kezdeti időszakából, ezért rövid összefoglalónkban valamennyi ide vonatkozó, fellelhető utalást igyekeztünk összegyűjteni.

Magyarországon a török révén a hódoltság korában is ismerték a kávét. Már aló. század végén érkeztek török kávészállítmányok Budára, a 17. században pedig már török kávézók is működtek a városban. A szakirodalom szerint azonban a magyarok egészen a török kiűzéséig (1686) nem vették át a hódítok kávéivási szokásait. Később viszont nyugat-európai új szokásként kezdett elterjedni bécsi közvetítéssel, és nem török hatásra.812 Ennek ellentmondani látszik, hogy bizonyos körökben, illetve egyes családoknál már korábban is találhatunk kávéfogyasztásra utaló eszközöket.813 Thököly Imrénél és híveinél már a török kiűzése előtt találkozhatunk ilyesmivel: Serédy Benedek Somlyói főkapitány például „egy kávé főző réz kancsót" birtokolt már 1678-ban,814 Thökölynek pedig 1683- ban egy darab „török salamias kávé főző” medencéje volt hozzávaló korsókkal a regéd várában.815 Károlyi László ládájában 1684-ben már egy használattól tönkre ment kávéhoz való ezüst fenekű pohár lapult.816 A törökkel szövetkező Thököly és hívei körében feltehetőleg nem bécsi, hanem török hatásra terjedhetett el a kávéfogyasztás szokása. A bécsi udvarral közelebbi kapcsolatban lévő Csákyaknál viszont valóban a bécsi hatást valószínűsíthetjük. Náluk is már a török kiűzése előttről rendelkezünk kávéfogyasztásra utaló adatokkal: Csáky X. István országbíró 1666-ban Bécsben vásárolt egy kávés lá- dácskát, melyben feltehetőleg kávét szándékoztak valamilyen formában tárolni.81' Ezt erősíti az a tény, hogy már apja is birtokolt egy „cavenak való pohart tokostol.1’818 Az összeírás szerint a kávés poharat a fontos, személyes holmik között tartották, birtokiratok, levelek és ezüst pecsétnyomója mellett, egy hintóládában.819 Önéletírásából tudjuk, hogy' már Bethlen Miklós is ivott néha kávét.820

A teafogyasztás a Magyar Királyságban a Nyugat-Európához hasonlóan később terjedt el, mint a kávéfogyasztás. A teával az európaiak Indiában ismerkedhettek meg és az első teaszállítmányok a 17. század elején érkeztek meg a nyugat-európai kikötőkbe,

810 Kisbán, 1984. 391. p.

811 Palocsay György': Nay modi 1704.

812 Kisbán, 1988. 152. p.

813 Ezen az állásponton van Kiss Erika művészettörténész is. Lásd Kiss, 2002. 68-69. p.

814 EOL, Radvánszky hagyaték, no. 31. 25.

815 Majláth, 1889. 17. p.

816 Károlyi László ládája. Torma, 1866. 183. p.

817 Deák, 1883.584-594., 589. p.

818 Bártfai, 1919. 759. p.

819 Kiss, 2002.608. p.

820 Windisch, 1980. 514. p.

137