Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS TÁRGYAI: AZ ÉTELEK

citromot és pomagránátot is javasol tálalni.639 A főúri hölgyek közül Czobor Erzsébet különösen szerethette, hiszen férjét még akkor is arra kérte, amikor az hadakozni táborba szállt , hogy küldjön neki narancsot, ha tud. Thurzó György küldött is neki gyakran - időnként egyébként citromot is -, ha tudott, Pozsonyból, Bécsbó'l vagy Nagyszombatból, de a gyó'ri és esztergomi táborból is.640

„Mehent jutottam az táborban, mindgyárast jutta eszemben az te kéréssed, hogy narancsot külgyek. Azért Isten úgy adta, hogy ugyan itt találtam narancsot, kit im meg is küldtem, kérlek én édes lölköm, vedd tűlem jó néven; az narancs száz■ sem jobbat, sem szebbet nem talaltam.’49,1 „Nem lévén most mibűi kedveskednem, im szép czitromokat küldöttem. Az Ur Isten adgya, édes szivem, nagy jó egészségben elköltened."641 *

A narancsnak és citromnak a konyhában is jutott szerep. Hasonlóan a limoniának, amely „a citromnál apróbb, hoszszukóbb, vékonyabb hajú, fehérebb-sárga színű; levesebb, savanyóbb és fojtóbb ízű", ahogy írta K. Mátyus István a 18. század végén.643 A korabeli szakácskönyvek is két külön gyümölcsfajtaként kezelik: „és midőn megaluszik, metélj lemonyát vagy citromot szélienként” - írják például a Tótfalusi szakácskönyvben.644 Megkülönböztettek friss, illetve szárított (száraz) lemóniát, ám ezenkívül használtak sós lemóniát is. Bár narancsot nem termesztettek a Magyar Királyságban, dísznövényként tartottak. Révay Kata Szidónia gondosan megtervezett kertjében például faládában narancs- és pomagránátfákat is ültetett:

Jancsi csatlósnak hattam Sz.-Jánost lévén, pomagrana fákat felvigye, viola es szekfű gyökér is vagyon, eddig reménlem az illavai kertész Leszkóczra vitetett az virágokat es olan fákat, ezeket is hattam Jancsinak ott hadni Leszkőczon: hanem arra kérem kledet, hivassa maga eliben az kertészt és hagyja meg neki, hogy ha meg nem volna késő, az pomagrán fák, kiket felküttem, szoros edényben vannak, ültesse azt át fa edénybe, az mint narancsfa vagyon, hiszem elég üres olyan edényem volt, ha nem találja hirtelen, kérdezze meg az döbbeni kertésztűi, hova tette. Az több virágaimra és egyéb kerti veteményre haggya meg kied, legyen szorgos gondja, hogy megdicsérhessem Isten haza segítvén."645

A fügét ették nyersen is, de a szakácskönyvek tanúsága szerint ételek ízesítésére is használták. Nádasdy Tamás asztalára sokszor vettek fügét, de nem egyértelmű mindig, hogy mikor nyers fogyasztásra, és mikor a konyhára, megfőzni.646 A pomagránát (vagyis a gránátalma) inkább csak ritka csemegeként fordult elő a főúri asztalokon. Még az igen gazdag Thurzó György nádor halotti torára is csak 30 darabot vettek, emellett még két lányának (Ilonának

639 Radvánszky, 1879b. 45. p.

^Thurzó, 1876a. 75., 90., 102., 106., 240., 273. p.; Thurzó, 1876b. 7., 148., 164. p.

641 Thurzó György levele féleségének. Győr, 1594. augusztus 23. Thurzó, 1876a. 103. p.

643 Thurzó György levele feleségének. Bécs, 1606. szeptember 6. Thurzó, 1876b. 148. p.

643 K. Mátyus 3., 1787.390. p.

644 Király, 1981. 391. p.

643 Révay Kata Szidónia levele férjének. Bécs, 1671. október 10. Komáromy, 1889. 282-283. p.

646Kumorovitz-Kállai, 1959a. 27., 38., 40., 47-49., 119., 202., 215., 217., 220., 234, 236-237., 266. p.; Kumorovitz - Kállai, 1959b. 62., 75. p.

7