Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS TÁRGYAI: AZ ÉTELEK

„Bövön termett makkon; hadgyál malaczokot;

Ha makkja nem terem: rendelt ártányokot Tengeri-búzával, tökkel táplálhatod."569

„Minthogy pedig más üdó'ben affélét malamporral, tengeribuzával, kölessel, korpával ect. szokták vala hizlalni, azért ennek utána is, csak affélék acceptáltatunk illendőképen.” „A téli apró malaczok, sütdöcskék tartásokra megkívantatván a makk es tengeri búza, azért effélének be szerzésében úgv industrálkodjék, hogy az ő idejében legyen mihez nyúlni.”570

A zöldségek beszerzése. Mint már említettük, a szükséges mennyiségű zöldségeket elsősorban az uradalmak termelték meg - ezért is nehéz a fogyasztásuk arányait feltérképezni és csak akkor vásárolták, ha éppen városokban tartózkodtak. A borsót, babot és lencsét szántóföldön termesztették.

Lippai könyvében a veteményeskertekről írt fejezetben csak a hüvelykes borsót írja le, mert nem kíván szólni a szántóföldeken termesztett másféle borsókról.5'1 Az urbáriumokban pedig borsó- és lencsevetést is összeírtak a szántóföldeken. Például a keszői uradalom néhány településén (Szany, Csa- nak, Bágyog) a tavaszi vetés 1578 májusában 2-3 hold borsó és 2 hold lencse volt.5'2 Demeten 1670 júniusában az allódiás vetésben a tatárka, köles és kender mellett borsó, lencse és bab volt.573

A többi zöldséget - uborkát, retket, salátát, káposztát, hüvelykes borsót, répát - veteményeskertekben termelték a fűszerekkel együtt. Az uradalmakban mindenhol kialakítottak veteményeskerteket az udvar, az uradalom vagy a várbeliek ellátására. Só't, még a fó'urak városi házainál is gondoztattak konyhakertet.574 A káposztának néhol külön káposztáskerteket alakítottak ki.575 Egyes uradalmakban a jobbágyoknak a robot terheik részeként kellett a káposztatöveket ültetniük, majd gondozni a káposztáskertet:576 „Szent Iván napban minden egész helyes ad 400 palántát (azaz káposztát), kit magok tartoznak elültetni az úr ó'nagysága kertiben. ”577 578 A sárosi kastély közelében lévő' veteményeskertben 1697 februárjában sárgarépa és cékla mellett az akkoriban még kevéssé elterjedt karalábét (caulirabit) is összeírtak, igaz, a leíró szerint elfagytak.518 Érdekes, hogy az ingatlan leltárakban a veteményeskertek leírásakor nem említenek spenótot (spinacsot). Termesztésére eddig egyetlen adatot találtunk: Munkácson (1685) összeírtak spinacs

569 Palocsay, 1701.209. p.

570Thököly Imre gazdasági utasítása. 1684. június 10. Lehoczky, 1894a. 159., 252. p.

5f Lippai, 1966. 194. p.

572 MNL OL E 156 fasc. 77. no. 16(b).

573 MNL OL E 156 fasc. 5. no. 21.

574 A Forgách család eperjesi házánál lévő konyhakertben saláta, petrezselyem, borsó, fokhagyma, vereshagy- ma, uborka, köszméte és sárgarépa termett 1683-ban. MNL OL E 156 fasc. 52. no. 36.

515 Például a Licsirdi kastély (Sáros vm.) mögött volt 1699-ben, Füzér váránál 1644-ben (MNL OL E 156 fasc. 93. no. 69., fasc. 15. no. 7.), Bicsén 1650-ben (EOL Radvánszky Béla hagyatéka. 31. téka 9. csomó. Házi történelmünk emlékei.)

576 Likava 1551. 1570. MNL OL E 156 fasc 99. no. 21., fasc. 82. no. 3.

577 Borsmonostor (1569., 1608.) MNL OL E 156 fasc 2. no. 78. Sárospatak (1657) Petraho falu jobbágyai kötelesek a káposztának való földet kapálni és beültetni. MNL OL E 156 fasc. 4L no. 3.

578 MNL OL E 156 fasc. 22. no. 1.

110