Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS TÁRGYAI: AZ ÉTELEK

Az idényjellegű zöldségek közül a csejtei étrend tanúsága szerint egy évre vonatkoztatva babot ettek a legrövidebb ideig (csak három hónapig), igaz, akkor viszonylag sűrűn.

A hidegebb telő első évben (1623-1624) márciustól májusig került az asztalra (márciusban 21 egyszer!), a második évben pedig január végétől április elejéig (februárban és márciusban 11, illetve 13 alkalommal).

Nádasdy Tamásnak ritkán vettek babot: egyszer 1544 márciusában Komáromban és kétszer 1548-ban Pozsonyban.352 O talán nem kedvelte ezt az idényjellegű zöldséget. A hüvelykes borsó sem lehetett népszerű nála, csupán 1544. június 3-án került hüvelykes borsó az asztalára,552 553 igaz borsót azért többször vettek (de ki tudja, milyen fajtát?). Ennél nagyobb népszerűségnek örvendett a hüvelyes borsó Esterházy Miklós udvarában: amikor Tárcsán nyaraltak, az ott töltött 18 nap alatt (1629. július 12-től 30-ig) négyszer vásároltak konyhájára hüvelykes borsót.554 Csejtén sem volt kifejezetten gyakori étel: az egyik évben hétszer, a másikban négyszer ettek két hónap alatt.

Csejtén az étrendben 1624-ben június 25-én jelent meg az uradalmiak asztalán a hüvelykes borsó. Ezután júliusban ötször, augusztusban kétszer ettek. 1625-ben csak július 8-án tálaltak fel először borsót. E hónapban akkor háromszor, augusztusban egyszer ettek.

Bécsben 1629-ben Esterházy István asztalára is vettek két-három naponta spenótot. A többi alkalommal csak borsóvásárlást jegyeztek fel.

Csejtén 1624-ben május 4-én kezdtek el parajt főzni az uradalmiaknak. Ezután májusban négyszer, júniusban egyszer, júliusban kétszer, augusztusban hétszer kaptak spenótot ebédre vagy vacsorára. 1625-ben már április 4-én indult a szezonja, de csak június 27-ig ették. Áprilisban kétszer, májusban egyszer, júniusban háromszor.

A paraj (paréj, páré) tágabb értelemben jelenthet mindenféle fűszerű növényt, szűkebb értelemben a kerti parajnak is hívott spinácsot (spinát, spenát), mai nevén spenótot.555 Nehéz eldönteni, hogy a korabeli források éppen melyik értelmében használják. Lippai János például a paraj általánosabb jelentését használja, amikor azt mondja a spenótról, hogy az „ez is igen közönséges paréj Magyar-Országba, a ki jól tud élni vele."556 557 A Csáktornyái szakácskönyvben mind paraj (páré), mind spenót (spináta) receptek szerepelnek.357 Szezonjában mind Nádasdy Tamás, mind Esterházy István viszonylag gyakran evett spenótot, akárcsak a csejteiek. Nádasdy - számadásai tanúsága szerint - különösen kedvelhette, mivel áprilisban Bécsben vagy Pozsonyban járva

552 Kumorovitz-Kállai, 1959a. 27., 310., 312. p.

333 Kumorovitz-Kállai, 1959a. 74. p.

55 j MNL OL P 123 Gazdasági iratok. Napi kiadások. Tarcsa, 1629. július 12-30. (mikrofilm 4693.)

555 Czuczor - Fogarasi szótár szerint a paraj alakváltozatai a páré és a paréj. „A régiek pedig így hívták a paréjok egyik faját, a kerti paréjt, amely köznyelven spinát vagy spenát.” Czuczor - Fogarasi, 1870. 63. p.; Lásd még Bárczi-Országh, 1980. 643., 656. p.

556 Lippai, 1966. 117. p.

557 Király, 1981. 182. p.

108