Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS TÁRGYAI: AZ ÉTELEK

szántó-földekön is eleget vetik.”543 Lehet tehát, hogy egyszerűen csak arról van szó, Csejtén valami miatt nem termeltek elég répát. Már ekkoriban is ismerték mind a fehér-, mind a sárgarépát, és fogyasztották a fehérrépa egyik alfaját, a karórépát is. Tavasszal és nyáron az eltartható zöldségek mellett az idényjellegűén, frissen fo­gyasztott (vagyis nem eltehető) zöldségek is szerepet kaptak: a csejtei uradalmiak ét­rendjében zöldségek közül a gomba, a hüvelyes borsó, a bab és a paraj (spenót) jelent meg. Ezek fogyasztását még nehezebb tetten érni az étrendeken kívül, hiszen többnyire a veteményeskertben termelték, nem tárolták és nem jegyezték fel fogyasztásukat. Ami ezek közül a gombát illeti, a szakácskönyvek számos fajnak kínálják a receptjét: például a szarvasgombáét, a szömörcsök gombáét (kucsmagomba), az úrgombáét, a vargányáét, a csiperkegombáét, a keserűgombáét, a fenyőgombáét, stb. E széles választékból csak néhány fogyasztása jelenik meg a forrásokban, amúgy az étrendekben ritkán, a számadá­sokban valamivel gyakrabban nevezik meg a gomba fajtáját. Csejtén a tavaszi-nyári-őszi hónapokban havonta 2 és 5 alkalom között váltakozva ettek gombát. Időnként megne­vezik, hogy vargányát vagy szömörcsököt. Gombát a hidegebb telű évben májustól augusztusig (négyszer, háromszor, négy­szer, végül kétszer egy hónapban) ettek, majd ősszel októberben (ötször), decem­berben (háromszor). 1625-ben március végétől júliusig (márciusban és júliusban egyszer, áprilisban nyolcszor, májusban ötször) főztek gombát. A Nádasdy familiárisoknak novemberben egyszer, decemberben hatszor tálaltak gom­bát, de nem nevesítik, hogy milyet. A levelezésekben a legsűrűbben az egyik legkedveltebb és legértékesebb gombát, a szarvasgombát említik: a főrangú hölgyek és urak igen gyakran kértek egymástól szarvasgombát vagy' küldtek egymásnak értékes ajándékként. Egyszer pél­dául maga a császár kérte meg Thurzó György nádort, hogy szerezzen neki szarvasgombát.546 Rákóczi Erzsébet egyik leveléből pedig arról értesülhetünk, hogy olajban „bécsinálva”, vagyis megfőzve tette el, hogy amíg férje haza nem érkezik, elálljon.547 Nádasdy Tamás számára ritkán vettek gombát: a számadások tíz éve alatt egyszer jegyeztek fel úrgomba, kétszer szömörcsök gomba - egyszer pedig meghatározatlan fajta gomba - vásárlását.548 A ritka vásárlás oka lehetett az, hogy felesége, Kanizsai Orsolya küldött neki, ha tudott. Az 1559. május végén küldött úrgombát Nádasdy a királynénak küldte tovább, aki a királynak is küldött belőle, és Nádasdy látta, hogy fel is tálalták az asztalára.549 Máskor viszont tönk­re ment a gomba a szállításkor, de azért köszönte Nádasdy feleségének az igyekezetét.550 Amikor Esterházy Miklós két hétig (1640. május 19. és június 25. között) Stubnyán nyaralt családjával, asztalára ötször vettek gombát, de sajnos nem tudni, milyet.551 )45 Lippai, 1966. 154. p. 546Thurzó György levele feleségéhez, 1603. november 25. Újvár. Thurzó, 1876b. 105. p. 54' 1685. augusztus 4- Benda-Várkonyi, 2001. 67. p. 54S Kumorovitz - Kállai, 1959a. 45., 28., 248., 267. p. 549Károlyi, 1882. 41. p- Máskor is küldött: 1560. július 3., 1569. szeptember 1. (Uo. 57., 213. p.). Nádasdy kért is 1558. augusztus 11-én (Uo. 25. p.) 5W Károlyi, 1882. 25. p. 551 MNL OL P 123 Gazdasági iratok. Stubnyai hévízben való költségeknek extraxtusa. 1640. április 29.-jú­nius 27. (mikrofilm 4690.) 107

Next

/
Thumbnails
Contents