Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS TÁRGYAI: AZ ÉTELEK
Asztalok 1646 1656 1. Az úr őnagysága asztalára napjában 13 lib 8 lib 2. Az uraimék asztalára 8 lib 5 lib 3. Az deákok asztalára 4 lib 3 lib 4- Az kiskonyhára 4 lib 5. Az fraucimerek asztalára 6 lib 4 lib 6. Az étekfogóknak corlatiora (collatio - böjti vacsora) 2 lib 2 lib 7. Az ifjaknak corlatiora 2 lib 8. Az konyhamester asztalára 3 lib 3 lib 8. Az trombitásoknak napjában síposoknak, dobosoknak 4 lib 1 lib 9. Az szabóknak napjában 2 lib 10. Az tiszttartó asztalára 4 lib 2 lib 11. Az porkolábok asztalára 5 lib Összesen 56 lib 1.táblázat Batthyány I. Adám udvarában az egyes asztalokra engedélyezett vizahús mennyisége Thurzó Borbála lakodalmára (1612) a Thurzó uradalmak (árvái, bicsei, lietevai) jobbágyainak összesen 2500 pisztrángot, 400 menyhalat, 1000 fehér halat, 15 rakás potykát, 60 nagyobb és 120 kisebb csukát kellett beszolgálatniuk. Korábban (1607) Thurzó Judit lakodalmára a 2300 pisztráng mellett 60 galócát kellett beadniuk, Thurzó Zsuzsáéra (1603) viszont csak 1600 pisztrángot, és mellette 70 galócát, 200 mennyhalat és 240 apró halat. Ezek a számok azonban nem tükrözik a tényleges fogyasztást, mert mindig jóval többet kellett beszolgálatniuk a jobbágyoknak, mint amennyit valóban megettek. Thurzó Ilona (1614) lakodalmán például 460 pisztráng, 235 mennyhal, 308 fehér hal, 56 potyka és 162 mindenféle hal fogyott el.529 A halak értéke. Az Abaúj vármegyei limitáció (1669) szerint a sós halnak, csukának, potykának a librája (0,5 kg) 6 d, a toknak és vizának 9 d, a pisztrángnak pedig 60 d volt, ami jól mutatja, hogy az utóbbi mennyire értékesnek számított.530 Lőcsén és Késmárkon egy időben (1688) közel 10 d különbség volt a szép, nagy kövihalak iccéje között: 27, illetve 18 d. Ló'csén az alábbvalót kellett 18 d-ért adni, a kophalnak iccéjét (0,95 1) pedig 12 d-ért.531 1706-ban más árakkal találkozunk: a kövihal iccéje (0,9 1) csak 24 d volt, a kophalé 12 d. Ebben az árszabásban a másfél arasznyi (34,5 cm) pisztráng 10 d-t, egy singnyi532 (62 cm) márna 20, fél singnyi (32 cm) 10 d-t ért, a potyka, csuka librája 6 d-t, mint az abaúj vármegyei limitációban (1669), a tok librája is ugyanúgy 9 d-ba került. A harcsa librája 9 d, a viza 12 d, a csík iccéje (0,9 1) pedig 9 d.533 529 530 531 532 533 Radvánszky, 1879b. 61., 59., 56., 63. Acsády, 1894. 89. p. Demkó, 1887b. 395. p. Sing - röf. Körülbelül 62 cm. Demkó, 1888. 191. p. P104
