Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43
Szombathely erre irányuló óhajtásának teljesítését.’’125 A város 1907. november 28-án rendkívüli közgyűlésen tárgyalta a kérdést. A polgármester előterjesztésében így indokolta a vállalkozás szükségességét illetve időszerűségét: „Miután városunk mindazon előfeltételekkel bír, melyek őt méltóvá teszik arra, hogy a törvényhatósági városok sorába emeltessék, s miután a magas kormány az új városi törvény megalkotásával most foglalkozik, főleg pedig, miután a jelenlegi m. kir. Belügyminiszter úr a fejlődött r. t. városoknak törvényhatósági városokká átalakítása iránt a legjobb indulattal viseltetik, alapos reménységünk lehet aziránt, hogy kérvényünk kedvező elintézést fog nyerni."'26 Az idézetből sugárzó optimizmusra feltehetően Miskolc példája adhatott okot, amely a dualizmus korában egyedüli rendezett tanácsú városként éppen akkoriban harcolta ki maga számára sikeresen a törvényhatósági jogot.12' Az átalakulás szükségességét indokló tervezet szóhasználatból érzékelhető, hogy a törvényhatósági jog megszerzését elsősorban presztízskérdésnek tekintették. Inkább a polgári büszkeség táplálta a rangemelkedés, a vármegyei kontroll alóli szabadulás igényét, mintsem a reális, a pénzügyi, gazdasági következményeket is számoló józanabb megfontolások. „Megszabadulunk a gyámkodástól. Erős politikai tényezővé lesz városunk. Lesz politikai szavunk és helyi érdekeinket jobban ki tudjuk elégíteni. Ónálló választó kerületet fogunk alkotni”'28 - sorolták az érveket a kezdeményezés támogatói. A közgyűlés végül a következő határozatot fogadta el: „Miután Szombathely r. t. város úgy lakosságának és értelmiségének számaránya, mint a város kulturális és közgazdasági fejlettsége folytán igényelheti, hogy ügyeinek önállóbb kezelés biztosíttassák, s ... csak így juthat azon helyzetbe, hogy a közérdekű és országos ügyekkel önállóan foglalkozzék, s óhajtásait az országgyűléshez és kormányhoz közvetlenül felterjeszthesse ... kimondja a képviselőtestület, hogy a városnak a törvényhatósági joggal felruházott városok sorába leendő emelését a ... m. kir. Belügyminiszter úrnál kérelmezi."129 A képviselők az ügyintézések meggyorsulását is várták a vármegyei fennhatóság alóli szabadulástól. A közgyűlés úgy ítélte meg, hogy a város jövője szempontjából minden aggályt félretéve végre kell hajtani az átalakulást, bár az elszakadás kétségtelenül anyagi terhekkel fog járni, hiszen a vármegyével anyagilag is el kell számolni, azaz meg kell osztozni a városon belüli vagyontárgyakon és az adósságokon is. Ez az „osztozkodás” Miskolc esetében a városnak milliós kiadást jelentett, ami előre vetítette, hogy Szombathelynek is jelentős anyagi áldozatokkal kell számolnia. A város a minisztériumba egy soha nem látott nagyságrendű, 100 főt meghaladó küldöttséget menesztett, a kérésnek kellő nyomatékot adandó.130 A delegáció vezetését érdekes módon maga a vármegyei főispán, Bezerédj István vállalta, később azonban visszakozott, mivel a város - az eljárási szabályokat figyelmen kívül hagyva - kérvényét a törvényhatóság megkerülésével közvetlenül a belügyminiszterhez terjesztette föl. Szombathely öntörvényű, joggyakorlatot sértő eljárásával sem tudta megkerülni a hivatalos utat, mert a belügyminiszter 1908 nyarán pótlólag bekérte a vármegyétől a szükséges felterjesztő ira125 VaML Szvk. Kjkv. 98/1907. 126 VaML Szvk. Kjkv. 1907. nov. 28. nap. el. pm. félsz. 127 Pölöskei, 1994. 178. p. 128 Szombathely város-törvényhatóság. = Vvm., 1907. nov. 29. 2. p. 129 VaML Szvk. Kjkv. 126/1907. 130 Uo.; Szombathely-törvényhatóság. = Vvm., 1907. nov. 28. 1. p. 57
