Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43
1901-ben Szombathely legnagyobb gépgyára, a Mayer E. Fiai vállalat fizetésképtelenné vált, és a termelés leállása fenyegetett. A városi közgyűlés deklarálta, hogy ez a válság „közgazdasági, szocziális és várospolitikai szempontokból a város érdekeit is mélyen érinti",Ks hiszen a gyár megszűnése miatt a település jelentős adóbevételtől esne el, és szociális feszültségek keletkeznének, mert 300 munkáscsalád megélhetése forogna kockán. A politikusok számoltak azzal is, hogy a csőd együtt járt volna a helyi piacon a fizetőképes kereslet csökkenésével és a munkanélküliek segélyezésére fordítandó kiadások emelkedésével. A fenti okokra hivatkozva a város igyekezett a gyárat megmenteni, kimondva, hogy a ,gépgyár fentartását közgazdasági és sociális vonatkozási folytán fontos városi érdeknek tekinti, és ennélfogva a gyár fentartását czélzó törekvéseket és az állandó üzembentartásnak létesítését és biztosítását erejéhez és viszonyaihoz képest támogatni foga"'09 A demonstratív célzatú nyilatkozaton túl Ehen Gyula polgármester tárgyalásokat folytatott Budapesten, és tevékeny részt vállalt a gyár megmentésére, illetve részvénytársasági formában történő újjáélesztésére szerveződött helyi gazdasági és társadalmi erők sikeres összefogásában.108 109 110 A századforduló után az ipartelepítési sikertörténeteknek vége szakadt. 1901-ben tejszín- és vajgyárat, 1906-ban papírhüvely- és orsógyárat, valamint tejüzemet, 1908-ban kaptafa- és sámfagyárat, 1910-ben csőkarimagyárat, továbbá szivarszipka- és papírgyárat, 1914-ben vasműgyárat létesíteni szándékozó hazai és osztrák vállalkozók keresték meg a városvezetést. A város örömmel fogadta az újabb ipartelepítési szándékokat, és lehetőségeihez mérten igyekezett kedvezményeket nyújtani. A szokott módon ingyenes telkek és építőanyag felajánlásával, illeték-, vám- és adómentesség biztosításával igyekeztek vonzó környezetet teremteni, de a településeket egymással versenyeztető, esetenként kalandor természetű vállalkozók közül végül egy sem jött Szombathelyre.111 Pénzintézet megtelepítése érdekében a város először 1877-ben lépett akcióba, amikor felvetődött a Nemzeti Bank felállításának lehetősége. Szombathely azt szerette volna elérni, hogy a vidéki fiókok egyike ide kerüljön. E törekvés megalapozottságának bizonyítására egy színvonalas tanulmány készítettek, a település gazdasági erejének, az ipari termelés és a kereskedelmi forgalom nagyságának, valamint a vasúti csomóponti szerepből származó előnyöknek érzékeltése céljából. A propagandaanyagot 300 példányban kinyomtatták, hogy a döntési pozíciókat birtokló politikusoknak, illetve a város pártfogóinak szakmailag megalapozott háttéranyagot adjanak lobbitevékenységük kifejtéséhez. A nyomtatványt megküldték a pénzügyminiszternek is, azzal a kéréssel, hogy vegye pátfogásába a szombathelyiek törekvéseit. A városnak végül 1900-ban, Széli Kálmán közbenjárásának köszönhetően sikerült azt elérnie, hogy az Osztrák-Magyar Bank, az állami jegybank fiókját Szombathelyre helyezzék, amit a Sopronnal folytatott vetélkedés, presztízsharc jelentős győzelmeként ünnepeltek.112 108 VaML Szvk. Kjkv. 1901. dec. 21. dr. Engel Sámuel nap. el. félsz. 109 Uo. 110 Szombathely, mint gyárváros. = Vvm., 1901. dec. 15. 1. p.; Éhen Gyula. = Vvm., 1901. dec. 15. 6. p.; Felhívás a pénzintézetekhez. = Vvm., 1901. dec. 16. 1. p.; A Mayer-gyár. = Vvm., 1901. dec. 25. 5. p.; Alapítási tervezet a Mayer-féle r. t. ügyében. = Vvm., 1902. jan. 26. 4. p.; A Mayer-gyár részvényeseinek statisztikája. = Vvm., 1902. márc. 16. 6. p. 111 VaML Szvk. Kjkv. 85/1901., 11/1906., 132/1906., 11/1908., 74/1909., 3/1910., 105/1910., 135/1910., i 5/1911., 48/1914. 112 VaML Szvk. Kjkv. 16/1877.; Az osztrák-magyar bankfíók. = Vvm., 1900. szept. 16. 6. p.; Bauer, 1934- 68-70. p. 53
