Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43
Szombathely első alkalommal 1872-ben élt a beruházásösztönző kedvezmények eszközével. A szerveződő légszeszvilágítási társulat gyárának elhelyezésére egy 1100 öl2-es telket bocsátottak a vállalat rendelkezésére, 50 éves ingyenes használatra.104 Az 1890-es évek közepén megalakuló másik energiaszolgáltató vállalat, a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. irányában hasonlóan nagyvonalú gesztust gyakorolt a város, amikor díjfizetési kötelezettség nélkül korlátlanul rendelkezésre bocsátotta utcáit az elektromos vezetékek elhelyezésére, és a villamosvasúti sínek lefektetésére.105 1893-ban mozgalom indult a városban egy dohánygyár létesítése érdekében. A polgármester ez ügyben személyesen vezetett küldöttséget Budapestre. A városvezetés most első alkalommal tett kísérletet arra, hogy a „kijárásos” rendszer lehetőségével élve egy ipari üzem megtelepítéséhez szerezzen kormányzati segítséget. Bár a miniszterelnök a szokásos kincstári optimizmussal nyilatkozott a város esélyeiről, ez alkalommal a bíztató szavak alaptalannak bizonyultak, a gyár létrehozása elmaradt.106 A századforduló nagyformátumú polgármestere, Éhen Gyula, kiemelt figyelemét fordított az ipartelepítésre. A pamutszövőgyár „megszerzése” alakalmával tanúsított - alábbiakban bemutatott - eljárás jól példázza, hogy a város a korszakban milyen komplex beruházásösztönző eszközrendszert alkalmazott, illetve meddig tudott és volt hajlandó elmenni a kedvezmények biztosításának nagyságrendjét illetően. A közvélemény 1899-ben értesült arról, hogy a Doctor Herman S. csehországi cég „gyapotszövő” gyárat szándékozik létesíteni Szombathelyen. A település addigi legnagyobb - az előzetes túlzó híresztelések szerint akár 1000-1200 embernek munkát adó - ipari üzemének megszerzéséért a város korábban nem tapasztal aktivitást és áldozatkészséget tanúsított. A gyár létesítéséhez szükséges telket 16.000 Ft-ért megvásárolta, és tulajdonjogilag a vállalkozásnak adta. Az építkezéshez 800.000 téglát szállított, s hitelfelvétel árán is vállalta, hogy 6 éven át évi 30.000 Ft segélyt folyósít a vállalatnak. Ezek betetőzéseként 15 évre mindenféle helyi adó - pótadó, útadó, stb. - alól mentesítette a céget. Az új gyárban az első szövőszéket Éhen Gyula polgármester indította el 1900. január 22-én.107 Az előbbiekben vázolt komplex ipartámogatási politika körvonalazódása mellett Éhen Gyula kezdeményezésére a századfordulótól újabb, kifejezetten a kisiparosok védelmét szolgáló elemek is megjelentek. 1900-ban a polgármester javaslatot tett egy „szövetkezet és árucsarnokok” létesítésére, kormányzati és városi támogatásból, a kisiparosok foglalkoztatásának biztosítására. Kezdeményezte, hogy sürgessék meg a kormányzathoz még 1896-ban beadott memorandum elintézését, amelyben azt kérvényezték, hogy Szombathelyen önálló, a Soproni Kerületi Ipar- és Kereskedelmi Kamarától független testület létesülhessen. A helyi iparosok megélhetésének védelme érdekében megalkották a házalás megtiltó szabályrendelet is. 1901-ben a város felkarolta a helyi Ipartestület indítványát, hogy a helyi kisipar támogatására és tőkegyűjtés céljára hitelszövetkezet létesüljön, s ezt a kezdeményezést pártfogó állásfoglalással továbbították a belügyminiszterhez. 104 VaML Szvk. Kjkv. 8/1872., 13/1872. 105 VaML Szvk. Kjkv. 43/1894., 63/1896., 100/1896. 106 VaML Szvk. Kjkv. 2/1893., 85/1893. 107 VaML Szvk. Kjkv. 70/1899.; Az első szövőszék. = Vvm., 1900. jan. 25. 1. p.; Szombathely, mint gyárvá- ros. = Vvm., 1901. dec. 15. 1. p.; Bodányi, 1910. 216. p. 52
