Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43
ságot alakítottak, majd közös delegációt indítottak a minisztériumba, az ügy sikerének előmozdítására.68 Az új vasútvonal létrehozását Szombathely elsőrangú stratégiai célnak tekintette. Kiépülésétől számottevő kereskedelmi forgalomélénkítő hatást remélt, lehetőséget arra, hogy Vas vármegye a pozsonyi nemzetközi marhavásár révén új piacokat szerezzen, illetve erősödjön Szombathely vasútforgalmi pozíciója, növekedjen vonzáskörzete a Répcelak környéki, addig távol eső területek integrálásával. A Pozsony, illetve déli irányban majdan Fiume felé megnyíló közvetlen közlekedési összeköttetés ígérete immár nemzetközi viszonylatban is kiemelt csomóponti rang megszerzésével kecsegtette a várost. A közgyűlési képviselők a terv megvalósítása érdekében a szerveződő társaságnál 10.000 Ft névértékű törzsrészvény jegyzésére adtak kötelezettségvállalást, arra hivatkozva, hogy a vasútvonal létesítésétől Szombathely „oly közgazdasági előnyöket vár, és jövő nagysága oly fontos tényezőjéül tekinti, hogy annak létesítéséhez ••• anyagi erejéhez mérten járulni a város jól felfogott érdekéből folyó kötelességének tekinti.”69 A város 1886 őszén a vasút nyomvonalába eső ingatlanai ingyenes átengedéséhez is hozzájárult.70 1889-re eldőlt, hogy az eredeti szándékokkal ellentétben a vasút nem Vas vármegye székhelyén keresztül, hanem Sárváron áthaladva teremt majd összeköttetést Fiume felé. A szombat- helyiek az őket hátrányosan érintő koncepcionális változás ellenére is siettek, hogy a módosult feltételek között a számukra lehető legelőnyösebb megoldás irányába tereljék az eseményeket, és újabb stratégiai célként azt kívánták elérni, hogy a vasútvonal Sárvárról ne Zalaegerszegre, hanem feléjük vegye az útirányt, „figyelemmel azon nagy hátrányokra, amelyek előállhatnak azon esetre, ha Pozsony-Fiume között az összeköttetés Szombathely kikerülésével létesíttetnék.”71 A városvezetés minden erejét latba vetve küzdött, az újabb vasútvonal megszerzéséért, törekvéseiknek nagyobb nyomatékot adva további 10.000 Ft-os részvényjegyzésre tettek ígéretet arra az esetre, ha kívánságuk teljesül. Ezenkívül a szokásos kapcsolati tőke felhasználásával kormányzati körökben is igyekeztek a döntéshozatalt befolyásolni. Szentmártoni Radó Kálmánt, Vas vármegye főispánját felkérték, hogy a kormánynál vesse latba befolyását az ügyben.72 A vármegyei vezetés részéről Károlyi Antal alispán is megnyilatkozott a kérdésben: „Úgy vagyok meggyőződve, hogy Szombathely azóta vett nagyobb lendületet, azóta jött nagyobb figyelembe, mióta a vasúti forgalom központjává vált. Ez volt mostani nagyságának forrása. A tervezett világforgalmi vonalból való kimaradás minden esetre nagy baj volna."13 1889 márciusában a város küldöttsége a főispán és az alispán vezetésével Baross Gábor miniszternél járt, több vasútpolitikai stratégiai cél - köztük a pozsonyi vasút Szombathelyre vezetése ügyének - támogatása érdekében. Baross nem látott lehetőséget a követlen beágaztatására, így a vármegyeszékhely kénytelen volt megelégedni azzal a lehetőséggel, hogy a Sárvár-Kiscell-Boba-Jánosháza-Ukk-Zalaegerszeg vonalba Porpácon keresztül kapcsolódhasson be. A város ennél kedvezőbb eredményt Széli Kálmán és Florváth Boldizsár közbenjárása ellenére sem tudott kiharcolni. A vasút68 VaML Szvk. Kjkv. 61/1885., 73/1885., 1/1886. 69 VaML Szvk. Kjkv. 46/1886. 70 VaML Szvk. Kjkv. 66/1886. 71 VaML Szvk. Kjkv. 12/1889. 72 VaML Szvk. Kjkv. 12/1889., 40/1889.; Munkára fel! = Vvm., 1889. febr. 10. 1. p.; Értekezlet a pozsony- szombathelyi vasút tárgyában. = Vvm., 1889. febr. 10. 2. p. 75 Szombathely r. t. város rendkívüli közgyűlése f. hó 19-én. = Vvm., 1889. febr. 24- 6. p. 46
