Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK, CÉLOK ÉS ESZKÖZRENDSZEREK Szombathely előbbiekben vázolt dinamikus fejlődése a vitathatatlanul kedvező adottságokon túl nem pusztán a szerencsés véletlenek összejátszásából adódott. A kimagasló teljesítmény mögött városi, vármegyei és országos politikusok érdekérvényesítési erőfeszítései, színfalak mögött zajló politikai egyeztetések, tudatosan és eredményesen képviselt stratégiai törekvések álltak. A város a dualizmus időszakában fokozottan támogatta, sőt sokszor komoly anyagi áldozatok és érdekharcok árán érte el stratégiai fontosságú intézmények, központi szerepkört biztosító pozíciók megszerzését, vasútvonalak építését, közigazgatási, igazságszolgáltatási, katonai, oktatási és kulturális intézmények, ipari létesítmények megtelepedését, és a műszaki infrastruktúra fejlesztését. Szombathely döntéshozói tisztán látták, hogy a település rangját, versenypozícióit javító intézmények egyúttal közvetlen anyagi hasznot is hajtottak, amennyiben új munkahelyeket teremtettek és növelték az adóbevételeket. A város az építési kedvet is igyekezett fellendíteni a beruházóknak biztosított adókedvezmények rendszerével.59 A település tudatos fejlesztésének szándékát első alkalommal 1864-ben deklarálta a képviselő-testület, annak apropóján, hogy küszöbön állt az első Szombathelyt érintő vasútvonal megnyitása, amely a kortársakat várakozással, a jövőben kitáruló új lehetőségek reményével töltötte el. A közgyűlés kinyilvánította: „polgári kötelességének ismeri a tevékenység terére lépni, s mindazt, a mi akár közvetlenül a jelennek, akár közvetve a jövő nemzedéknek javára szolgálhat, ... létrehozni. ... Ily tényezőnek tekinttetik a város elhelyezési tervét felvenni, és arra figyelni, hogy a városi csinosság, szilárd építkezés, tűzi biztonság, szabad közlekedés, kereskedelmi forgalom, iparüzlet és mind azon érdekek előmozdíttassanak, melyek a község felvirágzására ... szükségesek.”60 1877-ben a Nemzeti Bank fiókjának Szombathelyre helyezéséért indított kampány alkalmával a városvezetés ismételten hangsúlyozta erkölcsi felelősségét a település fejlődése, illetve a stratégiai jelentőségű intézmények megszerzésének fontossága szempontjából. Hasonló tartalmú általánosságokat fogalmazott meg Varasdy Károly polgármester 1885. évi programbeszédében is. 1 évtized múltán, az 1890-as évek közepén deklarálták először hivatalos szinten a törvényhatósági jog elnyerése iránt támasztott igényt, mint Szombathely stratégiai célját. Ezzel egyidőben, 1895-ben lépett a nyilvánosság elé az első konkrét elemeket is tartalmazó polgármesteri programmal Éhen Gyula, aki a település előtt álló legfőbb feladatként a közegészségügyi helyzet rendezését és a modern infrastrukturális intézményhálózat kiépítését jelölte meg. A polgármester tevékenységének hatására megkezdődött a szolgáltatásszervező város irányába történő elmozdulás, s általánosan 59 VaML Szvk. Kjkv. 112/1910.; A népszámlálás eredménye. = Vvm., 1901. jan. 18. 5. p. 60 VaML Szvk. Kjkv. 10/1864. 43
