Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43
elfogadott stratégiai célként deklarálták a községesítést, azaz a városi tulajdonú üzemek alapításának fontosságát. Az országos viszonylatban kiemelkedően fejlett infrastruktúra birtokában a századfordulón a kortársak Szombathelyt „mintaváros”-ként emlegették. A város jó hírét vitték szét a Magyar Mérnök és Építész Egylet szombathelyi kirándulásának résztvevői is 1900-ban, majd 1910-ben a rendezett tanácsú városok polgármestereinek kongresszusára érkező vendégek. A városvezetés erősíteni akarta a dinamikusan fejlődő városról kialakult kedvező képet, többek között olyan propagandakiadványnak is tekinthető kötetek támogatásával, mint amilyen Bodányi Ödön 1910-ben napvilágot látott, Szombathely műszaki fejlődését bemutató könyve volt. A város igyekezett felhasználni, konkrét eredményekre váltani a jó hírnévben rejlő potenciális lehetőségeket, okulván a múlt hibáiból, amikor a város fejletlen közállapotai miatt esett el bizonyos állami intézmények ide telepítésétől. A tudatos imidzsformálás hozzájárult a város idegenforgalmi bevételeinek jelentős növekedéséhez is. Mindemellett a századfordulótól az 1. világháborúig terjedő időszakban a döntéshozók előtt lebegő legfontosabb cél az eladósodás okozta pénzügyi válságból való kilábalás, a költségvetés helyzetének konszolidálása volt. Szombathely 1904-től csatlakozott a rendezett tanácsú városok mozgalmához, amely a városok hatékony érdekvédelmét, s többek közt anyagi helyzetük konszolidálását tűzte ki feladatául. Ebben az időszakban született meg a korábbi polgármester, Éhen Gyula tollából a „városszabályozási és fejlesztési program” címet viselő munkaanyag is. Az 1904-ben publikált program kidolgozója Szombathely jövője szempontjából a kiemelt feladatok közé sorolta a katonai igazgatási funkciók erősítését és a városrendezési, utcahálózat-fejlesztési tevékenység felgyorsítását. Sürgette a hiányzó „önkormányzati várospolitika” megalkotását, amely reálisan felméri a pillanatnyi helyzetet, lehetőségeket, és fejlesztési irányokat, programot jelöl ki. 1908-ban a közgyűlésen belül megalakult Városi Polgári Párt adott közre fejlesztési programot, egységes városrendezési terv és hatékony ipartelepítési politika kidolgozását, a középiskolák számának szaporítását, a községesítés folyamatának megújítását javasolva. E követelések szellemiségében fogant az 1914-ben megválasztott polgármester, Kiskos István által meghirdetett program is, amely új jövedelmi források bevonásával, a félbemaradt községesítési folyamat újraindításával, és aktív ipartelepítési politikával kívánt a fejlődéshez új alapot teremteni.61 A modern tömegkommunikáció, a sajtó eszközét felhasználva 1918-ban a város fizetett reklámhadjáratot kezdett, hogy „idegenforgalmának növelése, de különösen új gyárvállalatok letelepedésének előmozdítása céljából a várost, s annak gazdasági és kulturális intézményeit külföldön, elsősorban Ausztriában és Németországban hirdetések terjesztése útján"62 megismertesse. A következőkben azokat a területeket vesszük számba, amelyek a korszakban a városvezetés részéről megkülönböztetett figyelemben részesültek, és a politikai döntéshozók törekvései közt kiemelt városfejlesztési stratégiai célként szerepeltek. 61 VaML Szvk. Kjkv. 16/1877., 46/1894., 55/1904., 140/1904-, 1908. dec. 29-ei közgy.; 67/1909., 10/1910., 79/1911., 101/1912.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 3/1905.; Egy év városunk történetéből. = Vvm., 1902. jan. 1. 2. p.; A városok nagygyűléséről. = Vvm., 1904. máj. 17. 2. p.; A városi párt. = Vvm., 1909. jan. 8. 1. p.; A polgári párt értekezlete. = Vvm., 1909. márc. 21. 9. p.; A városi főmérnök választás. = Vvm., 1909. márc. 25. 2. p.; A polgári párt sorsa. = Vvm., 1909. márc. 28. 5. p.; Szombathely a városok egyesületében. = Vvm., 1909. máj. 14. 4- p.; Szilágyi I., 2005. 18-19. p. 62 VaML Szvk. Kjkv. 154/1918. 44
