Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
AZ INFRASTRUKTURÁLIS MODERNIZÁCIÓ EREDMÉNYEI
tartozott a tevékenységét meghatározó fő vezérelvek közé. A logikusan felépített modernizációs programot kemény következetességgel, erőltetett ütemben hajtotta végre, karizmatikus személyiségének és öntörvényű városvezetési gyakorlatának köszönhetően. Ha a helyzet úgy kívánta meg, szembefordult a felettes vármegyei vezetéssel, nem várta be a városi közgyűlési határozatok felsőbb jóváhagyását. Ügyvédi gyakorlata ellenére nem egyszer polgármesteri hatáskörét túllépve, a jogszabályokkal ellentétes eljárást követett, amiért fegyelmi eljárást is akasztottak a nyakába.1181 A kortársak egy alkalommal a Napkirály mondását szájába adva tömören így jellemezték személyiségét: ,A város én vagyok.’’1182 A felmutatott eredmények azonban kétségtelenül a polgármester általa követett stratégia eredményességét igazolták. Éhen Gyula képességeinek, személyiségének perdöntő jelentősége volt a századfordulós modernizációs program sikerében, de az érdemek nem kizárólag a polgármestert illették. A városfejlesztés eredményei a helyi polgárságának, mint megrendelőnek az akaratából és összefogásából születtek meg, a polgármester - mint a kivitelezéssel megbízott szakértő - irányításával. Éhen Gyula munkássága a korábbi évtizedek folyamatosan akkumulálódó szellemi tőkéjére és gyakorlati eredményeire épített, betetőzve a város több évtizede tartó infrastrukturális fejlődését. Tevékenységét felkészült munkatársak segítették, a stratégiai döntések meghozatalában ott álltak mögötte a koncepcióját támogató közgyűlési képviselők.1183 Hamis az a kép, amely azt sugallja, hogy városfejlesztési elképzeléseit despotaként erőszakolta volna rá a városra. Valójában Éhen Gyula és a hozzá hasonló nagyformátumú tisztviselők alakját a város „termelte ki” maga számára, és juttatta vezető pozícióba, a település stratégiai céljainak megvalósítására. A szombathelyi infrastruktúra-fejlesztő program a progresszív szellemiségű, innovációra nyitott polgárság és a cselekvőképes hivatali-politikai elit összefogásából született és valósult meg. MODELLÉRTÉKŰ MODERNIZÁCIÓ A 19. század közepén még fejletlen infrastruktúrával rendelkező Szombathely az évszázad végére lemaradását fokozatosan felszámolta és felzárkózott az innováció élvonalába. A csatornahálózat, a vízmű és az útburkolatok fejlesztési programjának kidolgozásakor és megvalósításakor Budapest, Pozsony, Kecskemét, Szeged, Arad, Kolozsvár és Temesvár eredményeire, hasznosítható tapasztalataira épített a város, de a legkorszerűbb ismeretek és eljárások alkalmazása érdekében a német városok gyakorlatát is tanulmányozva született meg a végleges koncepció. Szombathely ilyen módon hathatósan hozzájárult a Nyugat-Európában kifejlesztett technológiák importjához és magyarországi adaptációs folyamatához.1184 A nagy körültekintéssel kidolgozott és következetesen végrehajtott infrastruktúrafejlesztési program végeredményéből nem csak a helyi lakosság profitált. Szombathely egy más települések számára is követhető modernizációs modellt mutatott fel. Sikeres 1181 VaML Szvk. Kjkv. 118/1900., 194/1910.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 10/1900.; Éhen Gyula. = Vvm., 1898. júl. 17. 7. p.; Éhen Gyula. = Vvm., 1900. okt. 21. 6. p., 1901. febr. 10. 5. p.; Polgármesterünk fegyelmi ügye. = Vvm., 1901. ápr. 5. 2. p.; A polgármester fegyelmi ügyének befejezése. = Vvm., 1901. júl. 28. 6. p.; A búcsúzó közgyűlés. = Vvm., 1902. máj. 4- 3. p. 1182 Apróságok a városi autonómia koréból. = Vvm., 1901. máj. 5. 2. p. 1183 VaML Szvk. Kjkv. 1901. máj. 1. Horváth István nap. el. félsz., 1902. júl. 12. Brenner Tóbiás pm. programbeszéde 1184 Éhen Gyula. = Vvm., 1898. júl. 17. 7. p. 394
