Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
AZ INFRASTRUKTURÁLIS MODERNIZÁCIÓ EREDMÉNYEI
példája bizonyságát adta annak, hogy a korabeli Magyarországon nem csak a reprezentációs célokból fejlesztett főváros, vagy a kormányzati segélyekből újjáépített Szeged előtt nyílt meg az fejlődés lehetősége, hanem akár egy direkt állami támogatást nélkülöző - a vasi vármegyeszékhelyhez hasonló adottságú - rendezett tanácsú középváros számára is. A kölcsönpénzekből megvalósított beruházási program nem csak helyi szinten, hanem országos viszonylatban is követhető modellként szolgált. Szombathely közműveinek illetve infrastruktúra-fejlesztési programjának mintaszerűsége több síkon nyilvánult meg. A létesítmények magas színvonalon, a legkorszerűbb technológiával épültek ki, logikus rendben, nagyfokú tervszerűséggel. A város teljes körű, komplett műszaki infrastruktúrát teremtett magának, amit példátlanul rövid idő alatt, lényegében zöldmezős beruházásként hoztak létre. Példaértékű volt a koncepció nagyvonalúsága, hogy minden infrastrukturális intézmény általános, az egész települést behálózó rendszerként létesült. Végezetül követésre méltó volt az a gyakorlat is, hogy a szolgáltatás-orientált város korszerű koncepciójából következően a közműveket önkormányzati tulajdonú közüzemként létesítették és működtették. A mintaszerű modernizációs program eredményei rövid időn belül országszerte közismertté váltak. Míg korábban Szombathely szorult segítségre, más városok tapasztalatainak átvételére, a századfordulón a folyamat ellentétes irányúra fordult: „Özönével érkeznek hatóságunkhoz a vidéki városok kérdő levelei városunk példaszerű intézményei iránt.” - adott hírt a sajtó a helybeliek számára szokatlan jelenségről.1185 Küszöbön álló beruházásaihoz Győr, Komárom, Esztergom, Eperjes, Dobsina, Selmecbánya, Újbánya, Miskolc, Sátoraljaújhely, Debrecen, Kolozsvár, Temesvár és Marosvásárhely kért felvilágosítást, műszaki és költségvetési adatokat, terveket, szerződések és szabályrendeletek szövegét. Az írásbeli megkeresések mellett Szombathelyen egyre-másra tűntek fel a tapasztalatgyűjtő delegációk is. Magyarország legtávolabbi településeiről érkeztek küldöttségek, hogy élőben figyelhessék meg a közművek összehangolt, organizmusszerű működését, a „mintavárosnak” is nevezett település életét. Elsőként 1898-ban egy esztergomi küldöttség tanulmányozta az elektromos világítás és a villamosvasút létesítményeit, majd Pécs polgármestere látogatott Szombathelyre, hogy megtekintse a középítkezéseket. A következő évben a soproni vízmű igazgatója tett látogatást Bodányi Ödön főmérnök vezetése mellett a helyi vízműnél. 1900-ban a város a szakma legrangosabb képviselői előtt is bemutatkozhatott, amikor a Magyar Mérnök és Építész Egylet tagjai tekintették meg a középítkezéseket, a vízvezetéket, a csatornarendszert, az útburkolatokat és az elektromos műveket.1186 1901-ben Nagyvárad polgármestere tanulmányozta a helyszínen a műszaki létesítmények, elsősorban a vízmű és a közvilágítási rendszerek működését, majd kedvező tapasztalatai nyomán a következő évben egy újabb küldöttség élén a város főmérnöke is látogatóba érkezett Szombathely „építkezéseinek és egyes műszaki berendezéseinek tanulmá1185 Éhen Gyula vagy Blaskovich. = Vvm., 1905. jan. 26. 2. p. 1186 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 16/1898., III. 42/1900., 79/1902., III. 96/1908., I. 223/1909.; VaML Szv. MH lg. ir. 108/1902., 182/1902.; A pécsi polgármester Szombathelyen. = Vvm., 1898. szept. 8. 4. p.; A soproni vízvezetési művek igazgatója. = Vvm., 1899. okt. 29. 6. p.; A magyar mérnök- és épitészegylet. = Vvm., 1900. jún. 17. 5. p.; Egy modem magyar város. = Vas, 1901. máj. 2. 1-3. p.; Szombathely mintaváros. = Vvm., 1902. febr. 9. 6. p.; Éhen Gyula vagy Blaskovich. = Vvm., 1905. jan. 26. 2. p. 395
