Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
AZ INFRASTRUKTURÁLIS MODERNIZÁCIÓ EREDMÉNYEI
Az infrastrukturális intézmények egymásra is jótékony hatással voltak. A városban egymás mellett létező' különféle infrastrukturális elemek kölcsönösen felételezték egymást, működésük több ponton is összekapcsolódott. Ez a kölcsönös egymásrautaltság legtisztább formában a csatornahálózat és a vízvezeték sajátos szimbiózisában volt tetten érhető. Az úsztató rendszerű csatornahálózat működését a vízvezeték használatának köszönhetően a csővezetékbe jutó nagy mennyiségű öblítővíz biztosította, ami nélkül a rendszer működése csődöt mondott volna. Csatornázás hiányában ugyanakkor a vízvezeték által a település belterületére szállított hatalmas folyadékmennyiség kezelhetetlensége okozott volna leküzdhetetlen problémát. Gyártelepeik csatornázására és vezetékes vízellátására nélkülözhetetlen szüksége volt mind a légszeszgyárnak, mind az elektromos műveknek, de a vízmű működése is leállt volna, ha az elektromos szivattyúk nem kapnak áramot a VEMR-től. A felszíni csapadékvizeket elszállító csatornahálózat biztosította az utcákon és köztereken a sár- és akadálymentes közlekedést, ugyanakkor a vezetékrendszer fennakadásmentes működése megkövetelte a szilárd út- és járdaburkolatok kiépítését, mert ezek hiányában a föld alatti vezetékek gyorsan feliszapolódtak volna a felszínről bemosódó szennyeződések üledékétől. Hasonló módon a burkolt úttestek tették lehetővé az eltömődésre hajlamos bűzelzáró szifonok kialakítását is, biztosítva ezzel, hogy a város levegője mentesüljön a csatornákból kiáradó kellemetlen és járványveszélyesnek tartott szagoktól. Az út- és járdaburkolatok hatékony tisztán tartását a bőségesen rendelkezésre álló vezetékes vízszolgáltatás biztosította. A villamos sínek megfelelő rögzítéséhez erős alépítményre, épített útalapra volt szükség, a kocsik közlekedéséhez az energiaforrást az elektromos vezetékrendszer szolgáltatta. A közúti vasút vonalvezetése hatással volt az utcahálózat fejlődésére is. A villamos felgyorsította a nyomvonalán fekvő utcák kiépülését, és a járművek közlekedésének helyigénye több szűk utcaszakasz kiszélesítését is kikényszerítette. A telefonos összeköttetés azonnali kapcsolatot biztosított a vízmű szivaty- tyúháza és a rendszer működését folyamatosan felügyelő mérnöki hivatal között, de a gyors információáramlást lehetővé tevő telefonhálózat bármelyik közműrendszer üzemazavara esetén elősegítette a mielőbbi hibaelhárítást. A villamos, a közvilágítási rendszer, a telefon, csatorna és vízvezetéki hálózat, a szilárd út- és járdaburkolatok kiépítése egyaránt hozzájárult a település városrészeinek szorosabb integrációjához, a külvárosi utcák gyorsabb kiépüléséhez. Az infrastruktúra kiépítése a beruházott tőke, illetve a létesítmények bekerülési költségét meghaladó arányban járult hozzá a város, és polgársága vagyonának növekedéséhez. Az infrastruktúra-telepítés révén az építési telkek és lakóingatlanok felértékelődtek. A kortársak becslése szerint a közművesítésnek köszönhetően a századfordulóra a város belterületén tízszeres értéknövekedés következett be.1174 Az infrastrukturális létesítmények komplex módon hozzájárultak a település fejlődéséhez. Újabb vállalkozások megtelepedését indukálták, növelték a foglalkoztatást, megemelték a házipénztár adóbevételeit, javították a település közegészségügyi helyzetét és a lakosság életszínvonalát. A korszerű szolgáltató rendszerek megléte növelte a város esélyeit az állami által vidékre telepítendő intézmények, hivatalok megszerzésére. Az infrastruktúra fejlettsége javította a vármegyeszékhely versenyképességét abban a stratégiai pozícióharcban, melyet Szombathely a nyugat-dunántúli regionális vezető szerep megszerzése érdekében Győrrel folytatott. 1174 VaML Szvk. Kjkv. 65/1903. 390
