Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY
alaptalanul. Szombathelyen is csak kevesen akadtak, akik különbséget tudtak tenni a talaj, illetve talajvíz fertőzöttségével valóban összefüggő' járványok, és az egyéb betegségek okai között.743 744 Halálok Halálesetek száma (fő) Százalékos részesedés (%) Légzőszervi megbetegedések 151 35,5 Keringési betegségek 71 16,7 Agy- és idegrendszeri megbetegedések 68 16,0 Emésztőszervi megbetegedések 47 11,0 Halvaszületés 36 8,5 Végelgyengülés 27 6,4 Fertőző betegségek 17 4,0 Erőszakos cselekmény 8 1,9 Összesen 425 100,0 10. táblázat Vezető halálozási okok Szombathelyen, az 1890-es évek közepén'44 A 10. táblázat alapján látható, hogy az országos tendenciákkal megegyező' módon a korszakban a vezető' halálok Szombathelyen is a tuberkulózis volt, amit a légzőszervi betegségek több mint egyharmados részaránya jelez. A szív- és érrendszeri, illetve ideg- rendszeri betegségek együttesen az előzőhöz hasonló nagyságrendet képviseltek. 10% fölött volt még az emésztőszervi betegségekben elhalálozottak aránya. A nagy népességkoncentráció, a zsúfolt lakáskörülmények, a kórokozók terjedési mechanizmusának ismeretlensége, az orvostudomány kezdetleges állapota, a hatékony gyógyszeres védekezés hiánya állandósította a különféle, gyakran cseppfertőzéssel terjedő betegségek jelenlétét, ami a legkörültekintőbb közegészségügyi óvintézkedések dacára is rendszeresen visszatérő járványokhoz vezetett. A korabeli városlakókat érthető szorongással töltötték el olyan „hétköznapi” betegségek is, amelyekkel napjaink embere a védelmet nyújtó gyógyszereknek köszönhetően már félelem nélkül él együtt. A korabeli helyi polgárok mindennapi tapasztalatait, életérzését Gerlits Sándor 1891-ben e szavakkal foglalta ösz- sze: „Városunk egy idő óta a járványos betegségeknek valóságos fészkévé lón. Himlő, vör- heny, kanyaró, váltóláz, roncsoló toroklob, hörghurut stb. ragályos nyavalyák ... pusztítanak Szombathelyen.”745 Az ehhez hasonló időről időre jelentkező fertőző betegségek felbukkanása valójában a korabeli módszerekkel kivédhetetlen volt. A kifejezetten fertőzéses eredetűnek minősített betegségek táblázatban is szereplő részaránya ugyanakkor csupán 4%-ot tett ki, ami ellentmondani látszik az alispáni hivatal azon állításnak, hogy a városban olyan tragikusan rossz lett volna a közegészségügyi helyzet. A legrettegettebb járványos betegségek közül mindössze a tífusz, és az is csak szórványosan fordult elő. 1890-ben dr. Alexy Emil városi orvos reflektált a vármegyei vezetés részéről a te743 VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 140/1890., I. 1/1892.; Typhus. = VL, 1888. nov. 4- 2. p.; Szombathely köz- egészségügye. = Vvm., 1891. jan. 25. 5. p.; A járvány. = Vvm., 1891. szept. 20. 2. p.; Közegészségügyünk érdekében. = Vvm., 1891. szept. 27. 1. p.; Közegészségügyi levél. = Vvm., 1891. okt. 11. 3. p.; Szombathely közegészségi állapota. = Vvm., 1894. jan. 28. 2. p.; Közegészségi állapot. = Vvm., 1896. jan. 23.4. p. 744 Szombathely közegészségi állapota. = Vvm., 1894- jan. 28. 2. p. 745 Közegészségügyünk érdekében. = Vvm., 1891. szept. 27. 1. p. 246
