Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY
lepülés közegészségügyi állapotát érő sorozatos kritikákra, elmarasztaló véleményekre. Rámutatott, hogy Szombathelyen 1873 és 1890 között nagyobb járvány nem ütötte fel fejét, és a halálozási statisztika sem jelzett drámai helyzetet. A realitások talaján állva ugyanakkor kifejtette, hogy az elvárt ideális köztisztasági állapot elérése hiú ábránd marad mindaddig, míg a városban nincs általános csatornázás, vízvezeték, szemétkihordás, és minden területre kiterjedő kövezés.746 Szombathelyen a halálozási ráta 1890-ben 31%o volt, ami alatta maradt az országos átlagnak. Az évtized folyamán az arányszám további erőteljes csökkenésnek indult. Bár előfordultak átmeneti visszaesések, és abszolút értékben időnként még emelkedett a halálesetek száma, az összlakossághoz viszonyított arány fokozatosan csökkent, különösen az 1890-es évek végétől. 1900-ban 19%o volt a halálozási ráta, 1900-as évekre 20-21%o körül stabilizálódott, ami a 25%o-es országos átlagnál lényegesen alacsonyabb értéket képviselt.74' A kedvező folyamatok felerősítésében minden bizonnyal szerepet játszottak az 1890-es évek végén Szombathelyen lebonyolított infrastruktúra-telepítés kedvező hatásai is. A helyi közvélemény a halálozási ráta látványos csökkenésében egyértelműen igazolva látta a közegészségügyi helyzet javítására irányuló erőfeszítések értelmét, és bizonyítottnak látta Pettenkofer téziseit: „Ez az arányszám azt jelenti, hogy a város csatornázása és vízvezetékkel való ellátása, parkok és sétálóhelyek létesítése, s az utczáknak és köztereknek szilárd anyaggal való burkolása, öntözése és állandó tisztán tartása óriási hatást gyakorol a szembeszökőn mutatkozó közegészségi állapotok javulására.”748 749 A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉS A VÁROSVEZETÉS FIGYELMÉNEK KÖZÉPPONTJÁBAN A pusztító járványok mindennapos fenyegetettségének légkörében a lakosság pszichológiai okokból rendkívül fogékonnyá vált a közegészségügyi, higiéniai kérdések iránt. Kezdetben elsősorban az értelmiség, a tájékozott és tudatosan élő polgárság körében terjedtek el a korszerű higiéniai ismeretek, de az állami törvényalkotásnak és hatékony propagandamunkának, valamint a sajtó nyilvánosságának köszönhetően a közegészség- ügy kiemelt fontossága az 1870-es évektől kezdve egyre inkább átment a köztudatba. A Vasmegyei Lapok hasábjain az érdeklődők rendszeresen olvashattak a különböző járványok megelőzésének lehetőségeiről, megismerkedhettek a nemzetközi higiéniai szak- tekintély, Pettenkofer professzor kutatási eredményeivel is, a rothadó szerves anyagok fertőzési kockázatait és a tiszta ivóvíz jelentőségét illetően.'49 746 VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 140/1890.; Közegészségügyi levél. = Vvm., 1891. okt. 11. 3. p.; Szombathely közegészségi állapota. = Vvm., 1894. jan. 28. 2. p.; Közegészségi állapot. = Vvm., 1896. jan. 23. 4- p.; Thirring, 1912. 198-200. p. 747 MSÉ, 1873.84-95. p.; Barcza, 1891. 9-10. p.; Száz emberi élet. = Vvm., 1899. okt. 22. 1. p.; A népszámlálás eredménye. = Vvm., 1901. jan. 20. 7. p.; Tíz év statisztikája. = Vvm., 1901. jan. 27. 4-p.; Anyakönyvi statisztika. = Vvm., 1902. jan. 5. 6. p.; Az alispán jelentése a tifuszról. = Vvm., 1908. máj. 14. 5. p.; Thirring, 1912. 53., 183-185., 192-194- p.; Katus, 1995. 44- p. 748 Tíz év statisztikája. = Vvm., 1901. jan. 27. 4. p. 749 VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 135/1885., I. 299/1888., I. 102/1889., I. 140/1890.; Népszerű oktatás. = VL, 1872. szept. 19. 1. p., 1873. júl. 24. 1. p.; Hasznos tudnivaló. = VL, 1874- márc. 5. 3. p., márc. 12. 3. p.; Pusztulunk, veszünk. = VL, 1876. szept. 17. 1. p.; A hagymáéról. = VL, 1877. ápr. 19. 3. p.; A kolera. = VL, 1883. júl. 19. 3. p.; Mi az a kolera. = VL, 1886. júl. 11. 1. p. 247
