Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉS
a minisztériumi kiküldött hivatalosan is átadta a forgalomnak a Budapest és Pozsony után Magyarországon sorrendben harmadikként létesült szombathelyi villamosvasutat.668 A villamos a vasútállomás elől indulva a Széli Kálmán és Király utcán keresztül ért a városi főtérre, ahonnan a Berzsenyi Dániel utcán át a Széchenyi István tér és az Iskola utca érintésével jutott el a püspöki iskola előtti végállomásig, 1668 m hosszúságú vonalon szállítva az utasokat. A végállomástól indult még egy 392 m hosszú üzemi vonal is, amely nem utasforgalomi célokat szolgált. A VEMR Hosszú utcai telepén található kocsiszínhez és műhelyhez vezetett, ahol szerelőaknák és emelők tették lehetővé a javítási munkák elvégzését.669 (8. függelék térkép) A VEMR 1898-ban tervbe vette a villamosvasút kiterjesztését a Perint-patakon keresztül a nyugati városrészre is. A vonalhosszabbítás szükségességét így indokolták „Az uj vonal hivatva lesz a város egyik legtömörebben lakott részét a belvárossal és a távol eső vasúti állomással.a város leglátogatottabb nyilvános sétakertjét és a mögötte elterülő számos magánkertet a távolabb eső város részekkel összekötni."670 A beruházás megvalósításához azonban két technikai jellegű problémát is meg kellett oldani. A villamosközlekedés igényeire tekintettel egyrészt szükségessé vált a keskeny Kiskar utca kiszélesítése, másrészt a Perint vashídjának statikai megerősítése. A város a villamos vonalának meghosz- szabbítását közügynek nyilvánítva nekilátott az utcaszélesítéshez szükséges kisajátítás lebonyolításához. A fejlesztésben üzletileg érdekelt elektromos művek kiegyenlítette az utcateret leszűkítő telek vételárának nagyobbik részét, így 1899 nyarára a megvásárolt házrész elbontásával kellő mértékben kiszélesítették az útvonalat.671 1899 tavaszán a VEMR megkapta a Kereskedelemügyi Minisztérium engedélyét a villamos vonalának meghosszabbítására, és a város is megadta az úthasználati engedélyt, hogy a síneket a Kiskar-Operint-Kálvária útvonalon át lefektethessék. A terveket ezúttal is Kliegl József készítette. Az útvonal közigazgatási bejárását 1899. július 18-án tartották meg, a sínek fektetését ősszel végezték el. Az Operint utcai vasszerkezetű hidat 1900-ban megerősítették, hogy a villamosközlekedés átengedésére alkalmassá váljon. Ezután került sor a több mint 1 km hosszúságú vonal műtanrendőri bejárására, 1900 áprilisában. A várost ekkor már 2810 m hosszan keresztülszelő vágányok révén a Szombathely keleti határán fekvő vasúti pályaudvar és a település nyugati peremén elterülő Szent István park között közvetlen összeköttetés jött létre. A vonalhosszabbítás 150.000 K-ba került, alig valamivel kevesebbe, mint az eredeti szakasz kiépítése.672 1901-ben a cég tervbe vette a villamosvasút Széli Kálmán utcai induló állomásának áthelyezését az időközben felépült új vasútállomás elé. A vágány meghosszabbításával az utazóközönség elvárásainak akartak megfelelni, mert az új indóház a régi megállótól mintegy 150 m-es távolságban épült fel, s az utasoknak ezt a távot poggyászaikkal gyalog 668 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 245/1912.; Dalmady, 1900. 102. p.; Kalocsai, 1997b. 100-101. p.; Kalocsai, 2003. 390. p.; Kalocsai, 2011. 108-111. p. 669 VaML Szvk. Kjkv. 63/1896., 69/1896.; VaMLSZJB Pk. ir. I. 5401/1920.; Kalocsai, 1997b. 101-102. p. 670 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 245/1912. 671 VaML Szvk. Kjkv. 67/1898., 3/1899.; Utczarendezés és villamos vasút kiterjesztése. = Vvm., 1899. aug. 17. 6. p. 672 VaML Szvk. Kjkv. 71/1899.; VaML SZJB Pk. ir. I. 5401/1920.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 245/1912., III. 12/1913.; Elektromos közúti vasutunk műtanrendőri bejárása. = Vvm., 1900. ápr. 12. 4- p.; Kalocsai, 1997b. 101-105. p.; Kalocsai, 2011. 117-127. p. 223
