Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
ÁRAMSZOLGÁLTATÁS
„a képviselő testület... szükségesnek és célszerűnek tartotta ennek az egész várost behálózó, és a város és a polgárság érdekeit érintő és szolgáló közgazdasági vállalat működésében anyagi érdekeltséggel és az irányítás és vezetés közvetlen ellenőrzésére pedig képviselettel való részvételt.”640 A város végül a realitásokat felismerve közel 2 évtizedes halogatás után 1926-ban megkötötte a szerződést az elektromos művekkel, rendezve ezzel a felek jogviszonyát és a vitás kérdéseket.641 A VASVÁRMEGYEI ELEKTROMOS MŰVEK RT. GAZDÁLKODÁSA Bevételek és kiadások Az elektromos művek bevételeinek 60-70%-a a dualizmus időszakában mindvégig a különféle célokra szolgáltatott áram értékesítéséből származott. A köz- és magánvilágításra, illetve motorok meghajtására eladott áramból befolyó összeg Szombathelyen volt a legmagasabb, majd Sárvár városas következett, s végül a sárvári Ella műmalom zárta a sort. Az áramdíjakból származó bevételek Szombathelyen - a fogyasztás növekedésével párhuzamosan - a dinamikusan emelkedtek. Míg 1897-ben 27.140 Ft-tal még csak az összbevétel 15%-át, 1901-ben 111.260 K-val már 30%-át tették ki. A szombathelyi villamosvasút működéséből származó jövedelem szerényebben alakult. A századfordulón az összes bevétel 8-11%-át, majd a tömegközlekedés gyors fejlődésének köszönhetően a világháború időszakára már 15, sőt 19%-át a villamos szolgáltatta. Az áramdíjakból származó összbevétel ennek ellenére a korszakban öt-hatszorosan múlta felül a villamosvasút jövedelemét. A bevételek a vállalat létrejöttétől a századfordulóig eltelt rövid időszakban éppen csak emelkedésnek indultak, amikor a 20. század elején kibontakozó országos méretű gazdasági recesszió hatására az ígéretes növekedés megtorpant. Néhány évnyi stagnálás után az évtized közepétől enyhe emelkedés kezdődött, majd 1911 -tői a javuló makrogazdasági környezetben rendkívül dinamikus növekedési periódus bontakozott ki, amelyet még az 1. világháború kitörése sem tudott megakasztani. A háború hatására időnként adódtak munkaerő- és nyersanyagellátási problémák, de a vízenergia - aszályos időszakoktól eltekintve - továbbra is korlátozás nélkül, ingyenesen állt rendelkezésre. A lakosság energia- fogyasztása, illetve az áramdíjakból, a szombathelyi és soproni villamosvasút működéséből befolyó jövedelmek szakadatlanul növekedtek, részben annak nyomán, hogy a VEMR emelni kényszerült az áramszolgáltatási díjakat és a villamosjegyek árát.642 A kiadási oldalon a legnagyobb tételt az elektromos mű létrejötte utáni években az adósságszolgálat képviselte. A vízerőmű és az villamos mű egészének kiépítése hatalmas költségigényű beruházás volt, amelynek fedezetét csak a részvényekben fekvő alaptőke nagyságát többszörösen meghaladó hitelfelvétellel tudták előteremteni. A 2.000.000 K alaptőkéjű vállalat hitelállománya a századfordulón 4-000.000 K-t tett ki, amelyhez hozzáadódott a kölcsönként kezelt, 3.000.000 K összeg erejéig értékesített vállalati kötvény is. A hitelek és a kötvények kamatának törlesztése a társaság megalakulását követő első években a kiadások közel 60%-át lekötötte. Az esedékes kamatok megfizetésén túl a VEMR határozottan törekedett a kölcsönösszeg mielőbbi visszafizetésére, és a kötvények fokozatos beváltására. A nagyarányú visszafizetéseknek köszönhetően a közvetlen adós640 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 5/1921. 641 VaML Szv. pg. Különgy. vili. ügy. 642 VaML Szv. pg. Különgy.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 309/1919.; VaML SZT Cb. ir. Te. 198. VEMR ir. 215
