Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
Szombathely nyugati városrészén az 1890-es évek végén két közpark létesült. A városrész északi peremén, a Hegy (ma: Gagarin) utca végén kiszélesedő térség fásítása az 1880-as évek második felétől megindult, de a 3503 öl2 kiterjedésű parkot csak 1897-ben hozta létre a város. A millennium emlékére alapított Ezredévi park földmunkái és a beültetés még az év folyamán lezajlott, a Szépítő Egyesület közreműködésével.401 A városrész nyugati peremén húzódó szőlőhegyek előterében létesítendő zöldövezet alapjait 1890-ben vetette meg az egyesület, a „helybeli közönség kedvenczévé vált kalvaria ligetnek”402 * létrehozásával, a domb környékének parkosításával. A helyi sajtó 1897-ben adta hírül, hogy „a városi hatóság terve szerint a Kalvaria-domb lábánál egy nagyobb park készülne, mely Szent István-park nevet nyerne.”m A város tehát az Ezredévi park létesítésével párhuzamosan nekilátott egy űjabb, még nagyobb közkert kialakításához. A Középhegy előterében É-D irányban elnyúló földek kisajátításával 1897- ben szerezték meg a szükséges területet, ahol bokrokkal, virágágyásokkal övezett sétányokat, szökó'kutat és vendéglátó egységet, „kioszkot” szándékoztak létrehozni. 1898- ban Hein János budapesti műkertésszel elkészíttették a parkosítási tervet, és a Szépítő Egyesület még az év folyamán be is fejezte a 8533 öl2 terület ültetvényezését.404 1899- re közkedvelt pihenőhellyé vált a város nyugati peremén elterülő két park. A Vasvármegye így tudósított erről: „városunk sétáló közönsége esténként nagy előszeretettel keresi fel a Szent-István és Ezredévi parkot, úgy hogy minden este egész karavánok vonulnak oda üdülést keresni.”405 Az eredeti tervekben is szereplő kioszk felépítését a közgyűlés 1905-ben határozta el: „Miután a Szt. István parkot szép fekvésénél és közelségénél fogva, főleg meleg nyári napok estéin a város közönsége üdülés czéljából nagy számban szívesen keresi fel, ... miután a nagyközönség régi óhaja, hogy ott szórakozhatás szempontjából egy mulatóhely létesítessék. ”406 407 A városi közterületekre legnagyobb mennyiségben platánt, vadgesztenyét és fenyőt telepítettek. A szűkebb utcákban a kisebb lombkoronájú gömbakácokat részesítették előnyben. Az 1910-es években több mint 3000 fa szegélyezte az utcákat. A polgárok rendelkezésére álló parkterület ekkoriban 15 ha-t tett ki, ami a hasonló méretű magyar városokkal összevetve kedvező nagyságrendet képviselt.40' 401 VaML Szvk. Kjkv. 11/1886., 12/1886.; Visszapillantás az elmúlt évre. = Vvm., 1898. jan. 1. 4- p.; Az Árpád-út romlása. = Vvm., 1899. szept. 21. 3. p.; Bodányi, 1910. 224- p.; Pásztor, 2002. 24-, 37. p. 402 VaML Szvk. Kjkv. 1/1891. 405 Uj parkirozási tervek. = Vvm., 1897. máj. 23. 7. p. 404 VaML Szvk. Kjkv. 135/1907.; Városunk uj parkja. = Vvm., 1898. febr. 27. 2. p.; Visszapillantás az elmúlt évre. = Vvm., 1898. jan. 1. 4. p.; A szépitó'-egylet választmányának ülése. = Vvm., 1899. febr. 9. 7. p.; Bodányi, 1910. 223-224- p.; Pásztor, 2002. 50. p. 405 A közvilágítás fejlesztése. = Vvm., 1899. aug. 6. 7. p. 406 VaML Szvk. Kjkv. 22/1905. 407 Bodányi, 1910. 222., 224. p.; Thirring, 1912. 239., 426. p.; Pásztor, 2002. 24-25. p. 145
