Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
helyigényű parkok létesítésére a zsúfolt belvárosban nem adódott lehetőség, ezért a dualizmus korában kialakított zöldterületek kivétel nélkül az új városrészekben, nem egyszer azok peremén jöttek létre. Az első nyilvános közpark, a Városliget kialakítását a Szépítő Egyesület a várossal karöltve az 1880-as évek végén kezdte meg. A város e célra átengedte a lovassági laktanyával szemközt elterülő rét területét. A fásítás 1889-ben indult meg, ebben az évben a leendő park 1/10-ét ültették be. 1890-ben körülkerítették a 14.000 öl2 kiterjedésű területet. A hatalmas liget kialakítása és fejlesztése hosszú évekig tartott, még a 20. századra is áthúzódott. Időközben a parkosítandó terület északi részét a Vasvármegyei Sport Egylet kerékpáros versenypályája és az Állami Gyermekmenhely épülete teljesen lefoglalta. A Városliget, azaz a mai Pelikán park így az eredeti elképzeléseknél jóval kisebb területre (4000 öl2) zsugorodott össze.397 Mint a keleti városrész történetének tárgyalásánál már szóba került, a Széli Kálmán sugárút mentén létesítendő közkert gondolata Horváth Boldizsártól származott. A politikus 1890-ben vetette papírra elképzeléseit, hangot adva meggyőződésének, hogy a város fejlődése, és a polgárság egészsége szempontjából elengedhetetlen egy köztulajdonban álló park létesítése az egyedüli, magánkézben levő szőkeföldi liget, a Prater kiváltására. Felhívta a városvezetés figyelmét arra is, hogy egy-egy központi hivatal székhelyének kijelölése alkalmával a vasi vármegyeszékhely esélyeit rontja, versenyképességét csökkenti vetélytárssal szemben az a fővárosi döntéshozók körében általánosan elterjedt vélekedés, hogy „Szombathely poros város, ... üdülő helyei egyáltalában nincsenek.”398 Horváth Boldizsár felvetése nem maradt visszhang nélkül, a keleti városrészre 1890-ben kidolgozott utcanyitási tervek a Gyöngyös-patakon túl egy 8800 öl2 nagyságú közpark létesítését irányozták elő.399 A város közgyűlése 1896-ban hozott határozatot a Gyöngyös-patak keleti partján kialakítandó közkert létesítéséről, elrendelve a kiszemelt terület megvásárlását, befásítását és „üdülő hellyé” alakítását. Az új elképzelések szerint azonban már csak egy 6960 öl2-es rész parkosítása jött szóba, vélhetően anyagi okok miatt. A közkertet a sugárúttól délre, a Gyöngyös-patak két ága között elterülő „Kis Práter” liget beolvasztásával, és az árapasztó csatornát keletről szegélyező terület felhasználásával szándékoztak kialakítani. Ezt a térséget geológiaihidrológiai adottságai és közegészségügyi okok miatt építési telkek kialakítására amúgy is alkalmatlannak ítélték. A város 1898-ban meg is vásárolta a Kis Prátert, de a park területéhez később mégsem csatolták hozzá. Az eredeti tervektől eltérően végül egy mindössze 2030 öl2 kiterjedésű parkot hozott létre a város a Gyöngyös-patak, Széli Kálmán, Kisfaludy Sándor és Wesselényi Miklós utcák által határolt négyszögben. A közkertet 1901-ben Deák Ferenc ligetnek nevezték el.400 397 VaML Szvk. Kjkv. 1/1891.; VaML Térképgy. Törzsgy. Szombathely, 1893., 1904.; A szépítő egyesület. = Vvm., 1889. márc. 10. 5. p.; A szépítő egylet közgyűlése. = Vvm., 1889. márc. 24- 4. p.; Bodányi, 1910. 224- p.; Pásztor, 2002. 29-30. p. 398 Horváth Boldizsár városunk terjeszkedésének irányáról és módjairól. = Vvm., 1890. febr. 2. 1. p 399 VaMLSZUT ir. Tuczentaller Lajos jel.; Az utczanyitási tervek. = Vvm., 1890. ápr. 6.3. p.; Egy uj közkert terve. = Vvm., 1893. okt. 29.5. p. 400 VaML Szvk. Kjkv. 24/1896., 97/1896., 26/1898., 21/1901., 117/1901.; Egy év városunk történetéből. = Vvm., 1902. jan. 1. 2. p.; Bodányi, 1910. 224. p. 144
