Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
meghosszabbításában tűzték ki az I. számot viselő leendő utca nyomvonalát. Tálcán kínálkozott a lehetőség a két szakasz összekötésére, de a Gyöngyös-patak két ágának áthidalási nehézségei miatt az eredeti tervek között nem szerepelt egyesítésük. A századfordulón aztán az árapasztó csatorna beboltozása, és a patakon 1901-ben épült be- tonhíd átadása lehetővé tette a két szakasz összekapcsolását, új lendületet adva ezzel az utca kiépülésének. 1901 előtt ugyanis a Gyöngyöstől a Nádasdy Ferenc utcáig terjedő részt a telektulajdonosok érdekellentétei miatt még nem sikerült megnyitni. A patak áthidalása azonban a keleti utcarészt közvetlen összeköttetésbe hozta a belvárossal, s az ebből fakadó lehetőségeket, az építkezési kedv fellendülésétől várható anyagi előnyöket felismerve a telektulajdonosoknak azonnal sikerült megállapodásra jutniuk. Az utcanyitás ügyének sikere érdekében egy sajátos, szolidaritáson, illetve közteherviselésen nyugvó koncepciót dolgoztak ki. Az összes birtokos átengedte utcatérbe eső telekrészeit, de azok a tulajdonosok, akiket ezáltal csak kis területveszteség ért, egy meghatározott pénzösszeg befizetésére kötelezték magukat, és az így létrehozott, város által kezelt pénzalapból kárpótolták azokat, akiknek nagy területekről kellett lemondaniuk az utcanyitás érdekében. E konstrukciónak köszönhetően az utca keleti fele is megnyílt. 1903-ban a lakók kezdeményezésére az 1896 óta használt Gyámolda utca elnevezést megváltoztatva az utca Kisfaludy Sándor nevét vette fel.341 A sugárúttal párhuzamos utcák közül utolsóként, 1898-ban a III. számú nyílt meg. A Szelestey Lászlóról elnevezett utca a századfordulótól, a tengelyében felépült új vasútállomás átadásától kezdve frekventált helyzetbe került, amit tovább erősített a nyugati felén 1912-ben átadott hídon keresztül a Tizenháromváros utcával létrejött közvetlen összeköttetés. A vasútállomás előtti tér és az onnan kiinduló Szelestey László utca rendezési tervei 1901-re készültek el, végrehajtásuk során jelentős területeket sajátítottak ki.342 A négy hosszanti és az öt keresztutca megnyitása alig néhány év alatt lezajlott, s a századfordulóra kiépülésük is előrehaladt. A keleti városrész megszületése a város és az utcanyitási társulat konstruktív együttműködésének eredménye volt. A társulat hatalmas szervezőmunkát végzett a birtokosok körében. Agitációs tevékenysége, a pénzügyi és műszaki feladatok összehangolásának gyakorlati munkája nélkül a város önerejéből képtelen lett volna a vállalkozást megvalósítani. Ugyanakkor a társulat is rászorult Szombathely támogatására a kisajátítási eljárások lebonyolításában, illetve az utcanyitási költségek behajtásában, amelyet a telektulajdonosoktól hatóság szedett be „hozzájárulási költség” címén, az építési engedély kiadásának előfeltételeként. Az 1890-es évek végére a városrész utcáit megnyitották, a kizárólag erre a feladatra szerveződött társulat betöltötte hivatását, további működése értelmetlenné vált. A hátralevő szabályozási munkákat a városi adminisztráció is el tudta végezni, amely a korábbinál nagyobb készséget mutatott e teendők ellátására. Az utcanyitási társulat ezért 1898. október 1-jén feloszlott, vagyonát, jogait és kötelezettségeit a településre ruházta.343 341 VaML Szvk. Kjkv. 60/1895., 10T896., 60/1901., 240/1901., 43/1903.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 147/1903.; VaML Térképgy. Törzsgy. Szombathely, 1880., 1893., 1904-; VaML Szévm. ir. Míísz. ir. 138. dob.; Uj hid a Gyöngyösön. = Vvm., 1901. máj. 24. 5. p. 342 VaML Szvk. Kjkv. 28/1897., 56/1898., 58/1900., 62/1901., 43/1902., 100/1912.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 267/1898. 343 VaML Szvk. Kjkv. 4/1895., 60/1895., 144/1899., 17/1901., 25/1905. 129
